Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 3. A 'belső' világ

Az IPét 3,21 magyarázata szempontjából figyelemre méltó a Józsue könyvéhez írt homíliának egyik helye is. Ott röviden kifejti:

„A keresztségben mint újjászületésben349 350 351 352 Krisztus mint egy második körülmetéléssel megtisztította lelkünket. Minden szennytől megszabadultunk és ezért megkaptuk az Isten által ösztönzött alkalmas jó belsőt (assumpsimus conscientiae bonae adstipulationem in Deum)."3 1

Ebben a latin fordításban az 'eperotema'-t352 nem 'könyörgéssel' (a jó szüneidésziszért) fordítja, hanem ösztönzéssel, az Istenre irányuló jó szüniedészisz kötelező ígéretével, vagyis a vallásos irányultságú és a szentek boldogságára rendelt belsővel.

A Róm 7,18 magyarázatában megnevezi a conscientia astipulanst: Ha valaki megtisztítja magát bűneitől, eltölti őt Isten békéje353 és szívét figyelni kezdi, akkor legbelső világában megbékélt és belsőjének biztatására (conscientia astipulante) „Isten fiának nevezik".354

A jó szüneidészisz' hátterében az istentisztelet és a vallásos ünnepek találhatók. Origenész szerint igaz és lelkileg jó illatú „tömjénáldozat" az, amely az igazak akaratának oltáráról Istenhez felszáll, „azok az imák", amelyek tiszta szívből jönnek.355 Itt összekeveredik számos bibliai idézet, illetve a Szentírásra való utalás. A 'tömjénáldozat' és az 'imádság' olyan idézetekből származnak, amelyeket Origenész szó szerint alkalmaz.356

„a tömjénáldozat a szentek imádságai" és „imám szálljon feléd mint a tömjén füstje.”357

349 In Le. hóm. 2; SC 87. Vö. Lev. hóm. 1,4; SC 286. Órigenész módszerét Marcel Borret így jellemzi, amikor a vízről és a lemosásról, mint a keresztség előképéről, és a tiszta lelkiismeretről van szó: „11 n'est pas seulement question d'analyses psychologiques ou de considérations éthiques sur la turbulance des passions. C'est une exhortation au sacrifice intériorisé qui a pour objet soit la chair, soit l'esprit (animus)". (Homélies sur Lévitique SC 286, Cerf, Paris 1981, 84 és 28.)

350 Tit 3,5.

351 In Jesu Nave hom. 5,6; SC 71.

352 IPét 3,21.

353 Fil 4,7.

354 Mt 5,9. Com. in Rom. 7,18; PG 14,1152 C.

355 C. Cels 8,17; SC 150.

356 C. Cels 8,17; SC 150. A Jel 5,8-at kissé eltérően idézi.

357 Jel 5,8 és Zsolt 140,2.

82