Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 3. A 'belső' világ

dészisz bibliaidézetet, akkor ez a szó huszonegyszer fordul elő. Közöttük vannak olyan helyek, amelyek a páli levelekből nem szó szerinti idézetek, de ezekkel többé-kevésbé határozott rokonságot vagy egy- becsengést mutatnak. Egyszer használja az euszüneidészia főnevet.250 A szüneidosz huszonkétszer fordul elő és ehhez jön egyszer a határozó euszüneidotosz és euszüneidétosz.251 Idetartozik még a szünei- denai ige visszaható alkalmazása, ezzel tizenötször találkozunk a 'tudatában lenni' kifejezés megfelelőjeként.

Más a helyzet az alexandriai egyháztanító latin fordításban megjelent írásainál. Ezekben a conscientia szó százharmincszor szerepel — ebből huszonkét hely bibliai idézet. A görög visszaható szüneidenai kifejezésnek megfelelően gyakran előfordul ez a forma: 'sibi conscius esse'. Önkéntelen felvetődik a kérdés: Vajon pontosak és találóak-e a fordítások? Nagy nehézséggel jár egy szöveg más nyelvre való fordítása, azonban az eredeti szöveg hiányában majdnem lehetetlen a fordítás helyességét ellenőrizni.

3. A 'belső' világ

Gyakran az 'Isten által betöltött belső' kifejezés az, ami legközelebb áll az Órigenésznél előforduló szüneidészisz-szüneidosz tartalmához és jelentéséhez. Az ‘intus hominis’ a legkülönbözőbb erkölcsi és vallási tevékenység és állapot kiindulópontja. A szüneidészisz az az anyaföld, amelyben ezek növekednek. Ez az a boltozat, amely mindent maga alatt egyesít. Ez adja az összefoglaló nevet sok lelki megnyilvánulásnak és állapotnak.

3.1. A szív

A régi keleti kultúrákban a szív az ember lelki-szellemi működésének központi helye.252 Az Ószövetségben az ennek megfelelő hé250 Vö. De or. 27,6, in Ói 14, 119; GCS 2,366,24.

251 Vö. Com. Jo. 2,5,2; GCS 4,101,9. Com. Mt. t. 15,14; GCS 10, 386,31.

252 A 'szív'-ről szóló jelentősebb bibliográfiát már megadtuk Lásd: A lelkiismeret fogalma az Ószövetségben és a zsidóságban c. fejezetet (13-30). Most kiegészítjük a korábbi kultúrákra való utalással: Hastings, J., Encyclopedia of religion and etics IV, T & T Clar, Edinburgh 1908, 30-47; Breastel, J. H., Die Geburt des Gewissens, Zürich 1950, 21.; Bonnet, H., Reallexikon der ägyptischen Religionsgeschichte, Berlin 1952, 215.296., Strack - Billerbeck I. 721; II. 14.247; III. 91-96; Haag, H., Bibellexikon, Benziger, Einsiedeln 1951, 567-570.

68