Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

II. A szüneidészisz-fogalom az Újszövetségben és a II. századi írásokban - 2. Szent Pál tanítása

Különböző szóhasználattal, de ugyanez a gondolat jelenik meg a Rómaiaknak írt levél 14. fejezetében. Pál az aggályos és kétes lelkiismeretre a pisztisz kifejezést használja, amely meggyőződéssel fordítható.165 166

A vitás kérdés a következő: néhány keresztény még nem szabadult meg a zsidóság vagy más szekták előítéleteiről. Úgy vélik, hogy csak meghatározott napokon ehetnek húst (2. és 5. v.). Tévednek, mert egyetlen étel sem tisztátalan önmagában (14. v.), és az Isten országa nem étkezési szokásokra szorítkozik, mert az igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben (ÍZ v.)

Aki ezt felfogta, az meghaladta ezeket az előírásokat. A gyengék azonban még ragaszkodnak mindehhez:

„Meggyőződésedet tartsd meg magadnak Isten előtt. Boldog az, akinek

nem kell visszavonnia, amit helyesnek tart. Akinek azonban kétsége támad, és mégis eszik, ítéletet von magára, mert nem járt el jóhiszeműen.

Ami nem meggyőződésből fakad, az mind bűn. ”167

Ennek a kijelentésnek a fényénél jobban megértjük az 5. vers jelentését: „év tű L8lw voí TTXr|pocj>opeLCT9co", 'kövesse mindegyik a meggyőződését'.

A lelkiismeret ereje oly nagy, hogy még a téves utasításait is követni kell. Ha ettől eltérünk, vétkezünk.

Szent Pál a korintusiak előtt168 kifejti véleményét a bálványoknak áldozott húsról. Itt a 'tudás' (gnószisz) által ismert objektív normáról van szó. A keresztény ehet az áldozati húsból, mivel bálványok nincsenek, és a feláldozott hús semmiben sem különbözik a többitől. Akinek tiszta a lelkiismerete és e törvény értelmében jár el, helyesen cselekszik, szabadságát nem kell korlátok közé szorítania 'lelkiismereti kérdés' miatt.169 De számos keresztény ezt nem tudja, mert azt hiszi, hogy a lelkiismerete szerint nem ehet ebből a húsból.

165 Róm 13,2.5.

166 Pál itt a pisztisz szót kora szóhasználatának megfelelően alkalmazza, amely meggyőződést, véleményt, ítéletet jelent.P. M. Zerwick ezt megerősíti: „pistis hic: firma persuasio, certa conscientia." Vö. Analysis philologica Novi Testamenti Graeci, Pontificium Institutum Biblicum, Romae 1953, 359.

167 Róm 14,22-23.

168 lKor 8.

169 lKor 10,25kk.

50