Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

II. A szüneidészisz-fogalom az Újszövetségben és a II. századi írásokban - 2. Szent Pál tanítása

nemcsak kerüli Isten megsértését, hanem egyedül érte cselekszik. A jó lelkiismeret sajátossága a jó cselekedetekben és az Isten iránti hűségben való kitartás, amely megadja a személy tökéletességét.

A tiszta lelkiismeret a hithez kapcsolódik. Szent Pál így buzdítja a diakónusokat:

„A hit titkát őrizzétek tiszta lelkiismerettel"}57

A hit magában foglalja az erkölcsi élet tisztaságát. A helyes keresztény tanítás megőrzése a jó lelkiismeret támogatásával történik. Másrészről pedig a hit erősíti meg a lelkiismeretet. Az Apostol így buzdítja Timóteust, hogy vívja meg a jó harcot:

„Tarts ki a hitben és őrizd meg tisztán a lelkiismeretedet''.156 157 158

A lelkiismeret által lesz világos Isten akaratának ismerete, és ennek alkalmazása az erkölcsi életre. A hit így termi a jótettek gyümölcsét.

b) A rossz lelkiismeret

A rossz lelkiismeret159 szennyezett (memiauté) és a (kekausztériasz- mené) a Sátán jelét viseli.

„A tisztának minden tiszta, a tisztátalannak és a hitetlennek pedig semmi sem tiszta, mert romlott az értelmük és a lelkiismeretük... semmi jóra nem képesek."160

Az értelem eltévelyedése maga után vonja a lelkiismeret gonoszságát. A zsidózó tanítók lelke szennyezett a hamis tanítástól, és lelkiismeretük alkalmatlan a jó cselekedetekre. A lelkiismeret szennyezett, mert nem a jót választja, és nem gyakorolja a megkülönböztetést. Amint a szökött rabszolgákat tüzes vassal jelölték meg, a hamis tanítók a lelkiismeretükben hordják a gonosz élet bélyegét:

„Némelyek elpártolnak a hittől, megtévesztő szellemekre és sátáni tanításra hallgatnak. Ezek képmutató hazudozók, akiknek meg van a lelkiismeretük bélyegezve".161

156 2Tim 1,3.

157 lTim 3,9.

158 lTim 1,19.

159 Stelzenberger, J., Das böse oder schlechte Gewissen, i. m. 90-94.

160 Tit 1,15.

48