Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)
I. Szüneidészisz-fogalom kialakulása - 2. A lelkiismeret fogalma a görög világban
zött, az apostol bizonyára ismerte a népi erkölcs legelterjedtebb formáit. a) Epikureizmus Először elemezzük részletesen az epikureizmus által felhasznált szempontokat. ad 1. Kerülni kell a rosszat — tolmácsolja az epikureista erkölcs — a lelkiismeret feddésétől való félelem miatt.103 Cicerótól a De finibus első könyve a legjelentősebb forrás Epiku- rosz ismeretéhez.104 Seneca szintén ismeri az epikureizmus lélektani megfigyeléseit, de nem tudja elfogadni, hogy a bölcs a lelkiisme- ret-furdalástól való félelem miatt legyen erényes.105 Epikurosz álláspontja nem egyezik a mienkkel — mondja Seneca: A sztoikus önmagáért szereti az erényt, és a bűnt mint ilyet kerüli.106 ad 2. Aki boldog életet akar élni, őrizkedjen a rossztól, nehogy a lelkiismeret gyötrelmeit kelljen elszenvednie. A szemrehányástól mentes, jó lelkiismeret jelentős eleme annak az ideális életnek, amelyet az epikuroszi erkölcs tár elénk. Seneca szembeszáll a De beneficiisben (I., IV) azzal az epikuroszi állásponttal, amely azért keresi az erényt, mert az szükséges a boldogsághoz.107 Milyen jót nyerünk el vele? Milyen előny származik belőle? Egyedül a jó lelkiismeret termi a nagylelkűséget. Azonban elképzelhető, hogy Seneca itt ellenfelétől kölcsönzi az érvet, amivel ugyanakkor támad.108 103 Festugiére, A. J. könyvében (L'idéal religieux des Grecs et l'évangile, Études Bibliques, Gabalda, Paris 1932, 59-65) kiváló bemutatást találunk Epikurosz erkölcsi tanításáról. Az erény szükséges a lélek nyugalmához (ataraxia): „Nul moyen de vivre heureux si l'on ne vit avec phronésis, honnêteté, justice... la vie agréable ne saurait se réaliser en elle-même et à part des vertus" (Ad Menoec., 64, 21, 25: Festugière, 62). 104 vô. Dupont, J., Syneidèsis. Aux origines de la notion chrétienne de conscience morale, in Studia Hellenistica, Louvain 1948, 127. 105 Bona conscientia prodire mit et conspici, ipsas nequitia tenebras timet. Eleganter itaque ab Epicuro dictum puto: Potest nocenti contingere ut lateat, latendi fides non potest (Seneca, Ep., XLVII, 11, in Seneca, Erkölcsi levelek, Kossuth, Budapest 2001, 102). 106 Ep. XLVII, 13-14, in Seneca, Erkölcsi levelek, Kossuth, Budapest 2001, 104-109. 107 De benef. 1,IV: In hac parte nobis pugna est cum Epicureis... apud quos virtus voluptatum ministra est, illis paret, illis deservit, illas supra se videt, Non est, inquis — voluptas sine virtute (2,1). 32
