Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 7. A lelkiismeret és az őrangyal szerepe

Az eddigiekben már láttuk, hogy a szív (leb, kardia) a lelkiismeret ószövetségi megfelelője.

7.3. A pneuma - conscientia

Origenész szerint a pneuma az emberben lévő isteni elemet képviseli.610 A Római levélhez írt kommentárjában szerepét összekapcsolja a lelkiismerettel.611 612

„Vajon a lelkiismeret más valóság-e (substantia), mint a szív vagy a lélek?'1612

kérdezi. Igen, mert ez a pneuma,613 Ennek a pneuma-conscientiánák kettős szerepe van: egyrészt a lelkiismerethez hasonló, előremutató, másrészt a végbevitt tetteket megítélő. így a pneuma-conscientia a lélek mellett álló tanító és vezető (velut paedagogus ei... sociatus, et rector),614 gonosztetteiért megfeddi (in malis animam reprehendat et arguat),615 jótettei miatt ujjong és örvend (in bonis quidem gestis gaudeat semper et exultet).616 A Zsoltárokhoz írt beszédében Órigenész elmondja, hogy gyakran a Szentírás is a pneumát használja a lelkiismeret (to szünei- dosz) megjelölésére. Példaként említi az lKor 2,11-et.617

M. Waldmann azt állítja, hogy Origenésznél a pneuma a lélek legfelsőbb helyén, a hégemonikonban (principale cordis) található, amely az egyetemes értelem részeként irányítja az emberi cselekvést.618

610 Hóm. in Le. SC 87, 103, N° 6; Hóm. in Ex. 1,16; SC 352: spiritus qui praesidet ad auxiliandum; Crouzel, H., Art. Origène-anthropologie in DS XI, 937.

611 A pneuma és a conscientia elemzését lásd Dupuis, J., L’Esprit de l’homme. Étude sur l’anthropologie religieuse d'Origène (Museum Lessianum 62), DDB, Bruxelles 1967, 72.

612 Vö. Com. in Rom. 11,9; PG 14,893 A.

613 Com. in Rom.; PG 14,833 B: arbitror quod ipse sit spiritus.

614 Com. in Rom.; PG 14,893 B. Vö. Crouzel, H., in DS XI, 937.

615 Com. in Rom.; PG 14,893 B.

616 Com. in Rom.; PG 14,893 B.

617 Sei. in Ps. 30,6; PG 12,1300 B.

618 Waldmann, M., Synteresis oder Syneidesis, TQ, Mohr, Tübingen 1938, 367-369. A hégemonikon részletes kifejtését lásd: Crouzel, H., Origène, Homélies sur saint Luc, SC 87, 103; Lieske, A., Die Theologie der Logosmystik bei Origenes, Aschendorff, Münster 1938, 103; Rahner, K., „Coeur de Jésus, chez Origène" in RAM 15/1934/ 172-173. Az egyházatyák antropológiájáról: Spanneut, M., Le stoïcisme des Pères de l’Eglise, Seuil, Paris 1957, ch. 4: „Le composé humain", 131. H. Crouzel szerint Origenésznél a lélek vezetése keveredik a lelkiismerettel: „L'esprit est le pédagogue de l’âme qu’il guide dans la pratique de la vertu, car il se confond avec la conscience morale. " (DS XI, 937).

116