Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)
Szeghalmi Elemér: A katolikus sajtó 1945 után
SZEGHALMI Elemér A KATOLIKUS SAJTÓ 1945 UTÁN Az elvesztett második világháborút követően, a Vörös Hadsereg által megszállt Magyarországon a hitélet, a szabad vallásgyakorlás, az emberi szabadságjogok gyakorlása, tiszteletben tartása és magának a független, szabad sajtónak a működése (főképp, ha az keresztény szellemiséget árasztott) — eleve nem volt biztosított. Hiába próbálták egyes közírók megszépíteni az első koalíciós korszakot (1945-48 között), hiába utalnak fejlődésre, vagy fölemelkedésre - az, ami tapasztalható volt az akkori Magyarországon, az nem volt más, mint a pusztulásból, romokból való felocsúdás, az újjáépülés vágya, egyfajta remény az emberi életre. De mivel az ellenséges ideológia (benne az ateizmussal) és gyakorlat az 1945-ös kisgazdapárti választási győzelem ellenére is a moszkvai vazallusok akaratát kényszerítette rá a polgári nemzeti erőkre a megszálló hadsereggel a háta mögött: a szabad hitélet, a nemzeti és keresztény eszmék jelenléte s egy keresztény sajtóorgánum szabad működése csak merő illúzió lehetett. Mindenek előtt - mielőtt tematikusán vázolnánk a katolikus sajtó (vagyis az Új Ember, mert életben csak ez az egyetlen lap maradhatott) működését, feltétlenül utalnunk kell egy korszakot meghatározó korábbi eseményre: az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszusra. Ennek a jelentős eseménynek - amelyet a kor történeti kutatói még most sem kezelnek értékének megfelelően - nemcsak pazar hazai megrendezése és széleskörű fogadtatása volt szembetűnő, hanem egész Európára kiható sugárzása is. Minden túlzás nélkül: megragadta és fölhívta a figyelmét a kontinens keresztény közéletének, lakosságának. Az Eucharisztikus Kongresszus kapcsán a magyar katolicizmus olyan magasrendű, jót akaró szimpatizánst és támogatót szerzett magának, mint Pacelli bíboros, legátus, aki egy évvel később Szent Péter trónjára került XII. Piusz néven. Sajnos, az 1939-ben kitört háború, számunkra pedig az 1941-es hadba lépés minden ilyen irányú reményt és lehetőséget elsorvasztott, megsemmisített. 47
