Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)
Szabó Csaba: A katolikus egyház (állami) ellenőrzése és korlátozása
rult.23 Gyakran részt vettek a kommunista párt felső szerveinek ülésein azért is, hogy beszámoljanak a hivatal végzett munkájáról.24 Ilyenkor koordinálták a további feladatokat, a párt vezetői felhívták a hivatal képviselőinek a figyelmét, hogy sokkal inkább támogatni kell a pártot az „egyházi reakció elleni harcban". Elvárásként fogalmazták meg például, hogy az „Állami Egyházügyi Hivatal utasítsa a központi és megyei apparátusának munkatársait, hogy szorosabban dolgozzanak együtt a pártszervezetekkel és azoknak jogos kívánságait (adminisztratív természetűt is) a legnagyobb gonddal hajtsák végre."25 Mindez bizonyítja, hogy a legfelső pártvezetés valóban fontosnak tartotta, figyelemmel kísérte az AEH munkáját. Az Állami Egyházügyi Hivatal egyik speciális feladata az információk begyűjtése az egyházi szertartásokról, az egyház tevékenységéről, a papokról, a hívekről, az ő politikai, közéleti hangulatukról, véleményükről.26 Az ÁEH-nak jelentők között eddig még nem ismerünk beszervezett ügynököket, de az „önkéntes" besúgók jelentősége legalább akkora volt, mint az államvédelem által „tartott" ügynököké. Tevékenységük átfogta az egész egyházat, a hívek, papok közösségét. Az államvédelem által beszervezett ügynök csak egy csoportba, kisebb közösségbe tud beépülni, információi is mindig egy szűkebb kört érintenek. Az ÁEH spiclijei, jelentői akár több száz ember politikai- és közhangulatát is tesztelhették. Betérdeltek a gyóntatószékekbe, hozzászóltak a mise előtti és utáni beszélgetésekhez. Egyaránt provokálták a híveket és papokat, hogy politikai kinyilatkoztatásokat csikarjanak ki belőlük. Mit gondolnak a párt, a kormány aktuális politikájáról, hogyan értékelik a jövedelmeket, az árakat, hogyan zajlik a templomok falai közé szorított hitoktatás, feleltetnek-e a papok, hiszen az tiltva volt stb. Tulajdonképpen minden érdekelte őket. Többnyire a tanácsok oktatási osztályának előadói, de gyakran civilek, nyugdíjas pedagógusok stb. is vállalták a pártfeladatot. Indíté23 Erről tanúskodnak: MÓL 276. f. 53/134. őe. MDP PB ülésének jegyzőkönyve (1953. szeptember 2.) és MÓL 288. f. 5/17. őe. MSZMP PB ülésének jegyzőkönyve (1957. március 5.), valamint MÓL 288. f. 5/448. őe. MSZMP PB ülésének jegyzőkönyve (1968. március 4.). 24 Többek között: MÓL 288. f. 5/82. őe. MSZMP PB ülésének jegyzőkönyve (1958. június 10.), valamint MÓL 288. f. 41/18. őe. MSZMP APB ülésének jegyzőkönyve (1964. január 29.) 25 MÓL 276. f. 54/372. őe. MDP Titkárság ülésének jegyzőkönyve (1955. július 11.). 26 Ebben a témában eddig egyetlen munka jelent meg. Vö. Egyházügyi hangulat - jelentések 1951, 1953. Szerk.: Szabó Csaba. Bp., 2000. 40
