Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)
Szabó Csaba: A katolikus egyház (állami) ellenőrzése és korlátozása
A magyarországi „haladó papok" békemozgalmának14 15 támogatásával a kommunisták elsődleges célja arra irányult, hogy a püspöki kart az állammal kötendő megegyezésre kényszerítsék.16 A békepapokat a megállapodás aláírása után is felhasználták a katolikus papság megosztására, illetve arra, hogy a mozgalom éket verjen az alsópapság és a felső klérus közé. A békepapi mozgalommal állandóan zsarolni lehetett az egyházi vezetést, akár az egyházon belüli szakadás rémképével is. A jelentős állami támogatás ellenére a taglétszám ugrásszerű növekedése csak az ÁEH felállítása (1951. május 19.), Grősz József elítélése (1951. június 28.), illetve a püspöki kar tagjainak a népköztársaság alkotmányára történő eskütétele (1951. július 21.) után következett be. Mivel a részvételi arány növelése különösen fontos volt, sok papot emberi gyarlóságaikkal való zsarolással igyekeztek a mozgalomba bekapcsolni, mások az egzisztenciájukat érintő adminisztratív nyomásnak engedve kényszerültek az együttműködésre. Bizonyára szép számmal voltak olyan karrieristák is, akik önként is megtettek minden szolgálatot, hogy jobb pozícióba, jobb plébániához jussanak. A többség azonban valószínűleg nem látott már más kiutat, mint a csatlakozást, és abban bízott, ha néha eljár a gyűlésekre, esetleg néha aktívabb szerepet is vállal és felszólal, vagy a híveket az állam iránti engedelmességre ösztönzi, akkor legalább megmaradhat plébániáján papi hivatásában. Az Állami Egyházügyi Hivatal rendszeresen ellenőrizte a különböző békegyűlésekről, filmvetítésekről stb. távolmaradókat. Még az okkal (betegség, szolgálat) hiányzók is gyanúsak voltak, nemhogy az a pap, aki öntudatosan elutasította a meghívást: „»Nem megyek. Én még szűz vagyok!« (értsd: engem még »nem fertőzött meg« a békemozgalom, én még nem voltam egy megmozduláson sem, erre sem megyek."17 Bár a mozgalomban aktív szerepet 14 BFL XXIV. 1. 091/1953. 15 1950. július 16-án 34 magyar katolikus pap felhívásának megfelelően augusztus 1-jére országos konferenciára hívták össze a katolikus papságot. Ezzel indult - csehszlovákiai mintára - a magyar katolikus békepapi mozgalom, amely a kommunista párt jelentős támogatását élvezte. Vö: Pál József: Békepapok. Bp., 1995. 16 A Magyar Népköztársaság és a Magyar Katolikus Püspöki Kar közötti megállapodás aláírásához (1950. augusztus 30.) nemcsak a békepapi mozgalom, de többek között a magyarországi szerzetesrendek zaklatása is hozzájárult. Vö. Gergely Jenő: Az 1950-es egyezmény és a szerzetesrendek feloszlatása Magyarországon (dokumentumok). Bp., 1990. 17 BFL XXIII. 134. Fővárosi Tanács Egyházügyi Hivatal ügyviteli iratai. (A papi békebizottság iratai 1953). 37