Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)

Szabó Csaba: A katolikus egyház (állami) ellenőrzése és korlátozása

lakosság ellenőrzésének első szerveit az államrendőrségen2 és a Hon­védelmi Minisztériumon3 belül. Ezeket a szervezeteket bűnmegelőzé­si, rendészeti és egyéb feladataik mellett a kommunisták már a kez­detekkor felhasználták politikai céljaik megvalósítására. Hamarosan törvényi keretet is teremtettek eljárásaik legalizálásához. A fiatal köz­társaság parlamentje fogadta el az 1946. évi VII. törvényt (1946. már­cius 12.) a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi vé­delméről, amely szigorúan büntette a köztársaság-ellenes szervezke­dést és propagandát. Mivel a népbíróságokon és az államrendőrsé­gen kommunista befolyás érvényesült, ezt a törvényt is az MKP „re­akció elleni küzdelemének" szolgálatába állították. Segítségével szá­molták fel előbb a keresztény egyesületeket, majd a polgári pártokat. De ugyanezen törvény paragrafusai értelmében ítélték el 1949-ben Mindszenty József esztergomi érsek mellett a kommunista Rajk Lász­lót, 1951-ben pedig Kádár Jánossal csaknem egy időben Grősz József kalocsai érseket, valamint az évek során több száz katolikus papot is.4 2 Az államrendőrség megszervezéséről az 1690/1945. M.E. kormányrendelet intézke­dett 1945. május 10-én. Feladatkörébe tartozott a közbiztonság fenntartása mellett a rendőri büntetőbíráskodás, a hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek intézése, va­lamint az államrendészet, vagy politikai rendészet. Már a kormányrendelet hiva­talos kihirdetése előtt, az Ideiglenes Nemzeti Kormány debreceni működése ide­jén megszerveződött az államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya (PRO) az Andrássy út 60. számú épületben Tömpe András vezetésével. Emellett a Budapes­ti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályát Péter Gábor irányította. A két szervezet kompetenciaharcából a Péter Gábor vezette osztály került ki győztesen. A budapesti politikai rendőrséget az 533.900/1946. BM. számú rendelet önállósítot­ta a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya néven 1946 októberében. Az ÁVO III. alosztálya foglalkozott az egyházakkal szembeni hírszerzéssel és elhárí­tással. 3 A Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyezte 1945 tavaszán a Honvédelmi Mi­nisztériumon belül a Katonapolitikai Osztály felállítását. Ennek vezetője Pállfy György vezérkari százados lett. Legfontosabb feladata az ÁVO-hoz hasonlóan a hírszerzés és elhárítás lett. A Katpol nyomozói vezették az úgynevezett háborús bűnösök (Beregfy Károly, Jány Gusztáv, Rátz Jenő, Szombathelyi Ferenc és má­sok) kihallgatásait, fogalmazták meg a vádiratokat. Ok „derítették fel" többek kö­zött a kisgazdapárton belüli köztársaság-ellenes összeesküvést is. A Rajk-per elő­készítésében is fontos szerepet játszott a Katpol. Egyik ügynökük jelentése alap­ján tartóztatták le Szőnyi Tibort. 4 A Sulyok Dezső által találóan „hóhértörvény"-ként illetett rendelkezés ugyanazt a szerepet töltötte be Magyarországon a kommunista rendszer kiépülésében, mint Adolf Hitler Harmadik Birodalomában, a berlini Reichstag felgyújtása után, 1933. február 28-án elfogadott törvény „zum Schutz von Volk und Staat". Segítségével ná­lunk is hamarosan megkezdődött a társadalom „gleichschaltolása". 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom