Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)

Szabó Csaba: A katolikus egyház (állami) ellenőrzése és korlátozása

lakosság ellenőrzésének első szerveit az államrendőrségen2 és a Honvédelmi Minisztériumon3 belül. Ezeket a szervezeteket bűnmegelőzési, rendészeti és egyéb feladataik mellett a kommunisták már a kezdetekkor felhasználták politikai céljaik megvalósítására. Hamarosan törvényi keretet is teremtettek eljárásaik legalizálásához. A fiatal köztársaság parlamentje fogadta el az 1946. évi VII. törvényt (1946. március 12.) a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről, amely szigorúan büntette a köztársaság-ellenes szervezkedést és propagandát. Mivel a népbíróságokon és az államrendőrségen kommunista befolyás érvényesült, ezt a törvényt is az MKP „reakció elleni küzdelemének" szolgálatába állították. Segítségével számolták fel előbb a keresztény egyesületeket, majd a polgári pártokat. De ugyanezen törvény paragrafusai értelmében ítélték el 1949-ben Mindszenty József esztergomi érsek mellett a kommunista Rajk Lászlót, 1951-ben pedig Kádár Jánossal csaknem egy időben Grősz József kalocsai érseket, valamint az évek során több száz katolikus papot is.4

2 Az államrendőrség megszervezéséről az 1690/1945. M.E. kormányrendelet intézkedett 1945. május 10-én. Feladatkörébe tartozott a közbiztonság fenntartása mellett a rendőri büntetőbíráskodás, a hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek intézése, valamint az államrendészet, vagy politikai rendészet. Már a kormányrendelet hivatalos kihirdetése előtt, az Ideiglenes Nemzeti Kormány debreceni működése idején megszerveződött az államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya (PRO) az Andrássy út 60. számú épületben Tömpe András vezetésével. Emellett a Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályát Péter Gábor irányította. A két szervezet kompetenciaharcából a Péter Gábor vezette osztály került ki győztesen. A budapesti politikai rendőrséget az 533.900/1946. BM. számú rendelet önállósította a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya néven 1946 októberében. Az ÁVO III. alosztálya foglalkozott az egyházakkal szembeni hírszerzéssel és elhárítással.

3 A Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyezte 1945 tavaszán a Honvédelmi Minisztériumon belül a Katonapolitikai Osztály felállítását. Ennek vezetője Pállfy György vezérkari százados lett. Legfontosabb feladata az ÁVO-hoz hasonlóan a hírszerzés és elhárítás lett. A Katpol nyomozói vezették az úgynevezett háborús bűnösök (Beregfy Károly, Jány Gusztáv, Rátz Jenő, Szombathelyi Ferenc és mások) kihallgatásait, fogalmazták meg a vádiratokat. Ok „derítették fel" többek között a kisgazdapárton belüli köztársaság-ellenes összeesküvést is. A Rajk-per előkészítésében is fontos szerepet játszott a Katpol. Egyik ügynökük jelentése alapján tartóztatták le Szőnyi Tibort.

4 A Sulyok Dezső által találóan „hóhértörvény"-ként illetett rendelkezés ugyanazt a szerepet töltötte be Magyarországon a kommunista rendszer kiépülésében, mint Adolf Hitler Harmadik Birodalomában, a berlini Reichstag felgyújtása után, 1933. február 28-án elfogadott törvény „zum Schutz von Volk und Staat". Segítségével nálunk is hamarosan megkezdődött a társadalom „gleichschaltolása".

32