Gárdonyi Máté: A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában (2001) - Studia Theologica Budapestinensia 27. (2001)

3. Papi identitás a reformátorok írásaiban - 3.3. Papi identitás a reformátori teológiában

igen nagyra értékelő középkori vallásosság felett is ítéletet mondott volna. Melanchton: Propositiones de missa (1521)144 Melanchton előterjesztése a misére vonatkozó tanításról nem más, mint Luther 1520-as reformiratainak tételekbe, rövid kijelentésekbe rendezése. A 65 tételből most csak a mise áldozati jellegére (30-38), a mise körüli visszaélésekre (43-59) és az egyetemes papságra (61-63) vonatkozóakat vizsgáljuk. A mise nem áldozat, olvassuk, hiszen Krisztus elégtételt adott bűneinkért, ezért az áldozati adományok felajánlására sincs szük­ség.145 A mise — vagyis az Úr asztalánál való részvétel — a nekünk adott kegyelmet jelenti az evangéliumban, a tulajdonképpeni áldozat és felajánlás pedig nem más, mint a régi ember mortificatio)a Krisztus­ban.146 A továbbiakban a visszaélések felsorolásából pozitív állítások is következnek a szövegben. Ezek a következők: a mise Isten akara­tából a megígért kegyelemre való emlékezés s a szív bizonysága er­ről;147 igehirdetés nélkül haszontalan a mise;148 A visszaéléseket a vi­lági hatóságnak kell megszüntetnie.149 Az istentiszteleten elhangzó könyörgések felvetik a kérdést: értékesebb-e a pap imája az egyszerű hívőénél. A válasz lehetőséget ad Melanchtonnak, hogy — mintegy a tételek lezárásaként — kifejtse: minden hívő ugyanabban a papság­ban részesül, s ez képesíti az egyház tagjait az istentiszteleten való megszólalásra.150 Mindezek a kijelentések, bár nem kifejezetten a papi identitásról szólnak, egy demokratikus-presbiteriánus egyház képét rajzolják fel, 144 Propositiones de missa, in MELANCHTON, PH., Werke. 1. Band: Reformatorische Schriften hrsg. von R. Stupperich. Gütersloh, 1951. 163-167. 145 30. Sic nec missa sacrificium est. 31. Unicum sacrificium, unica satisfactio Christus est...35. Ita nos nihil offerimus, mensae participantes. MELANCHTON, 165. 146 33. Ita significat participatio mensae nobis in Evangelio donatam gratiam. 38. In Christo mortificatio vetustatis nostrae sacrificium est et oblatio. MELANCHTON, 165. 147 43. Missae nullus usus est, nisi admonere promissae gratiae et certificare cor de promissa gratia, de voluntate dei. MELANCHTON, 166. 148 44. Adeoque sine verbo sunt inutiles missae. MELANCHTON, 166. 149 48. Abusus missae per magistratus tolli debet. MELANCHTON, 166. 150 61. Orationis sacerdotis in missa nihil praestant laid orationi. 62. Omnes nos sacerdotes sumus. 63. Nec aliud est sacerdotium, quam ius orandi seu interpellandi deum et offerendi deo. MELANCHTON, 167. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom