Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
3. A jezsuiták erdélyi missziója (1579-1603)
3.1.4. A polémia bajnokai A jezsuiták harcias szelleme azonban izgalmasabb feladat után vágyott, mert nem pusztán védeni akarták a megtámadott katolikus hitet, hanem szerették volna annak ellenfeleit meg- és legyőzni. Polémikus felkészültségük félelmetes volt. A vallási vitákban hamarosan a protestánsok legnagyobb ellenfelei lettek. A katolikusok már régen nem vettek részt ilyen vitákon. Talán 1538-ban történt utolszor, amikor a Segesváron időző Szapolyai János király előtt a ferences Szegedi Gergely megpróbálta a szavak fegyverével legyőzni az új tanok hirdetőjét, Szántai Istvánt.304 Később már olyan nagyokkal, mint Meliusz/Juhász Péter vagy Dávid Ferenc, a felkészületlen katolikus papok nem voltak képesek felvenni a versenyt. A jezsuiták azonban a disputa fegyvereit éppen olyan jól, ha nem jobban forgatták, mint a protestáns nagyok. Ezeket a parázs vallási vitákat, amelyeken sokszor a fejedelem is részt vett, még mindig országos érdeklődés kísérte, amit a jezsuiták tudtak. Bár az őket befogadó országgyűlésen a rendek határozottan olyan feltételt szabtak nekik, hogy csak tanítással foglalkozhatnak, nekik határozott szándékuk volt a vallási viták felélesztése. Igaz, nem ők kezdték. Érdekes levelet írt 1580. szeptember 30-án Luigi Odescalchi G.A. Caligari lengyel nunciusnak. A Kolozsmonostorról keltezett forrás arról tudósít, hogy Gyulafehérváron Leleszi János beszámolója szerint hamarosan hitvita kezdődik. A kálvinisták Kisvárdán zsinatot tartottak, ahol azt a határozatot hozták, hogy - amennyiben a fejedelem, Báthory megengedi - megmérkőznek a jezsuitákkal. Azért küldtek ez idő tájt két prédikátort Erdély fővárosába, hogy a részleteket ott megbeszéljék. A fejedelem beleegyezett, csak azt szabta feltételül, hogy a vitát ne a hívek jelenlétében tartsák, ne is a templomban, hanem az erre külön kiszemelt helyen; továbbá a vita alatt ne kiabáljon mindenki egyszerre, hanem „akadémikusán" kell azt levezetni, vagyis: az egyik fél adja elő egyik tézisét, a másik válaszoljon rá, majd a másik fél is ismertesse a tanítását, amelyre az első ugyanúgy majd válaszol.305 Sajnos, a hiányos források nem tudósítanak arról, hogy ezt a fehér304 O. Netoliczka, Johann Honterus' ausgewählte Schriften, Wien-Hermannstadt 1898,45. 305 Lukács L., MAH, II, 78-82 hozza a disputa feltételeit. A levélről FRT, I, 110-114. is részletesen beszámol. 96
