Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
3. A jezsuiták erdélyi missziója (1579-1603)
generálisnak: „(...) iám per annum in disciplina Societatis sub manu nostra, Albae fuerat".275 Nem a palotában folyt a kis fejedelem oktatása, hanem abban a hajdani préposti lakásban, amelyet számára a vajda kirendelt.276 Ez az epizód, ami nem is olyan jelentéktelen a rend erdélyi történetében, kitérőt igényel. Érdemes összehasonlítást tenni a jezsuiták és a ferencesek lelki- pásztorkodási módszere között. A ferencesek mindig alulról építkeztek. Előbb a szegényebb réteget vették célba, pasztorálták és majd csak azután, vagy talán soha nem a ranglétra magasabb fokán lévőket. Adódik ez az eljárási mód rendjük sajátos egyszerűségéből és közvetlenségéből, valamint abból, hogy a tanulásnak és tanításnak nem tulajdonítanak mindenekfelett való fontosságot. A jezsuiták merészen felülről kezdték a munkát. Először az uralkodóval foglalkoztak. A gyóntatok, tanácsadók vagy a tudósok szerepére vállalkoztak az udvarnál, majd miután azt megnyerték maguknak, akkor övék lett az ország népe is. így tettek Erdélyben is. Leleszi János a vajda udvarában tudásával olyan elismerésre tett szert, hogy nemcsak magát az uralkodót nyerte meg, de az udvari főurak és nemesek megbecsülését is kivívta maga és szerzetesrendje számára. Mivel Zsigmond nevelése mellett el kellett látnia a plébánosi teendőket, segítséget kért maga mellé. A nevelést nem hagyta, átérezte fontosságát. Mivel 1580-ban érkező friss erő, Tőrös György beteges volt, Leleszi egy év múlva ismét egyedül maradt. 1582 februárjában már négy katolikus ifjút találunk körülötte. Ok azok a lengyel fiatal nemesek lehettek, akikről A. Possevino 1583 márciusában beszámolt. 1584 februárjában megtört a jég: a fejedelem mellett tanuló katolikus ifjakon kívül más vallású erdélyi ifjak is megjelentek, például a luteránus Sombory László régens fia a fejedelem mellett tanult.277 Láthatóan a protestáns főurak akarták azt, hogy gyermekeik a kis Zsigmonddal együtt tanuljanak, ne pedig a kolozsvári unitárius iskolában. Hamarosan már kilencre nőtt a számuk. A forrásból kiderül, hogy Leleszi döntötte el: kiket vesz fel az iskolába. Sajnálta, hogy hely275 MAH, II, 151, dók. 70; FRT, 1,146. 276 Bitay, A., ERKS, 20. 277 FRT, II, 258. 89
