Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
Előszó
Általános helyzetképpel kezdődik: milyen volt a politikai állapot 1571-ben, János Zsigmond halála után? Aztán következik egy vallási helyzetkép, bemutatva minden vallásfelekezet életét Báthory trónra- léptekor. Ez az első rész tárgya. A második rész tartalmazza a Báthoryak valláspolitikájának elemzését. Báthory István erdélyi fejedelemségének (1571-1575) bemutatásával kezdődik, elkísérve őt Lengyelországba (1575-1586), és bemutatva minden vallásfelekezettel való kapcsolatát, külön-külön, hogy annál világosabban táruljon az olvasó elé Báthory István valláspolitikája. Bár mindhárom Báthorynak szoros kapcsolata volt a Jézus Társaságával, ez utóbbi erdélyi működését külön rész tárgyalja. Báthory Kristófról csak Dávid Ferenc perével kapcsolatban lesz szó, Báthory Zsigmond „restaurációs" kísérlete viszont elég részletesen kerül tárgyalásra. A dolgozat elkészítéséhez számos kiadott forrásmunka állt a kutató rendelkezésére, aki különösen négy alapvető forrásra támaszkodott: A Monumenta Antiquae Hungáriáé három kötete. Veress Endre két műve: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezésének két kötete, valamint a Fontes Rerum Transilvanicarum kötetei, végül a Szilágyi Sándor szerkesztésében kiadott Erdélyi Ország- gyűlési Emlékek idevágó kötetei. A dolgozat célja tulajdonképpen az, hogy bemutassa: a Báthoryak valláspolitikájának, valamint az általuk behívott és messzemenően támogatott jezsuiták működésének köszönhetően maradt fenn Erdélyben a katolikus vallás. A dolgozat elkészítésében külön köszönet illeti Dr. Török József professzor urat, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hit- tudományi Karának prodékánját és egyháztörténelem professzorát, aki a témát és a kezdeti indítást megadta, valamint készültét vigyázó szemmel figyelte. Ugyancsak köszönetemet szeretném kifejezni a Hit- tudományi Kar egészének is azért, hogy lehetővé tette számomra tanulmányaim egyik területéről egy téma írásba foglalását, ami csak töredék. A középkori és újkori Erdély, annak politikai - de még inkább vallási - élete, a további kutatásokra sarkaló, új összefüggéseket tartalmazó kincses bányája. Kaplony, 1999. április 7. 8
