Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)

3. A jezsuiták erdélyi missziója (1579-1603)

gyóntatott két társával együtt248. 1582-ben Toros Györgyöt249 találjuk itt, aki betegségére keresett gyógyulást a termálfürdők gyógyvizében. O szolgáltatta ki mintegy 500 embernek nagyböjtben a szentségeket.250 Ugyancsak ő tért vissza egy évvel később, hogy a rezidencia alapjait megvesse. De betegsége miatt ismét távoznia kellett. Egy küldöttség kérésére telepedtek meg az atyák 1584-ben Szántó István (+1612) vezetésével. A fáradhatatlan jezsuita iskolát nyitott és 80 gyermeket tanított.251 Rövid ideig a magyarul is nagyszerűen megtanuló Pitacic Mark (+1608)252, valamivel hosszabban Szydlovszki Péter (+1586)253 és Valóra Márton (+1586) valamint egy testvér tartózkodtak a még mindig zömében katolikus városban. Kollégiumalapításra gondoltak, sőt Báthory István kiállította az alapítólevelet254, de a dögvész közbeszólt. Az 1585-ben dühöngő pestis után - amely alatt a más- vallású lakosokat is megdöbbentette a betegeket ápoló jezsuiták halálmegvető bátorsága255 - Szántó István egyedül maradt.

Nem sokáig, mert a pestis után hamarosan Ladó Bálintot (+1616) vezényelték hozzá Székelyföldről. „A székelyek apostola" 80 falu lakosát pasztorálta nagy sikerrel, Szántó meg Nagyvárad katolikusságát úgy, hogy sokszor a fejedelemtől visszakapott Szent Egyed-templom sem volt képes befogadni az összegyűlteket. Ilyenkor Szántó a temetőben állíttatott fel egy szószéket, hogy mindenki hallhassa. A hívek még a Hódoltság területéről is eljöttek őket meghallgatni. Nemcsak a katolikusok becsülték nagyra a jezsuitákat, hanem a környék protestáns nemesei is. Szívesen látták őket házaiknál.

Kolozsvár volt egyik legjelentősebb központjuk házukkal és isko248 MAH, II, 104-107, dók. 54.

249 Toros 1544-ben született a magyarországi Norápon. Bécsben lépett a jezsuiták közé 1564. április 28-án. Mielőtt fogadalmat tehetett volna, 1586. október 28-án Erdélyben meghalt.

250 MAH, II, 344-347, dók. 135.

251 MAH, II, 724-726, dók. 287.

252 Pitacic horvát származású volt és 1548-ban Sisakon született. A rendbe 1566. augusztus 10-én lépett és 1593. február 4-én Ausztriában letette a négyes fogadalmat. Ugyanott is halt meg 1594. január 13-án.

253 Szydlovszki Poznanban született és 1572-ben lett jezsuita. Vilnában tanult, majd Jaroszlavban, Poznanban és Vilnában tanított. Kolozsváron a humaniorákat tanította.

254 MAH, II, 823-824, dók. 318.

255 Fraknói, V., Egy magyar, 424.

81