Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
3. A jezsuiták erdélyi missziója (1579-1603)
3.1.1. Erdélyi kezdeteik Amikor az első jezsuita, Leleszi János (1550-1594) Erdély határát átlépe, még álmában sem gondolta, hogy ez a dicsőséges kezdet első kis lépése. Sorsa, azt lehetne mondani, hogy híven tükrözi az erdélyi jezsuita misszió 1579-1588 közötti időszakának sorsát. Tulajdonképpen rábeszélésnek engedett, mert megesett a szíve azon a három székely fiatalon, akik a Csanádi püspökhöz igyekeztek, hogy felszenteltessék magukat, és előtte sötét színekkel az erdélyi katolicizmus helyzetét ecsetelték. Arról, hogy nem túloztak, maga is hamarosan meggyőződhetett. Erdélyi útja során éjjel-nappal keresztelnie, gyóntatnia és prédikálnia kellett. A katolikusok lelki éhsége mélyen megrendítette. Kolozsváron csak rövid ideig tartózkodott, útjának célja igazából Gyulafehérvár volt, ahol a fejedelemmel szerette volna megbeszélni a katolikusok elesett sorsát. Az őt körülvevő érdeklődés (még a protestáns főurak is eljöttek meghallgatni virágvasárnapi szentbeszédét) és siker (Báthory Kristófnak öccséhez írt levele arról számol be, hogy egyszerre „40 zwingliánust" térített át és keresztelt meg237) arra kényszerítette bécsi elöljáróit, hogy hagyják, sőt társakat is ígérjenek neki, viszont arra hívták fel a figyelmét, hogy - a politikai bonyodalmakat elkerülendő - ezentúl ne az ausztriai, hanem a lengyel provinciához forduljon. így lett Leleszi a vajda gyóntatója, udvari szónoka és hamarosan a kis Zsigmond nevelője. 1579 októberében megérkeztek az első társak Kolozsmonostorra. Csak hozzá nem küldtek senkit Gyulafehérvárra. A páter, aki lassan már egy éve Erdélyben tartózkodott és testközelből ismerte hitsorsosai ínségét, írja is: „Teljesen Erdélyre kell vetnünk magunkat, fel kell hagynunk az Indiába való járással, ha segíteni akarunk ezen a területen."238 1580-ban, miután Szántó István atyáék megérkeztek Rómából, neki is akadt segítőtársa Tőrös György (+1589) személyében, akinek azonban egy év után, betegsége miatt távoznia kellett. Kristóf vajda a domonkosok Boldogságos Szűzről nevezett templomát valamint a hozzá tartozó kolostort adta át nekik. Karácsony napján vették át az 237 Bitay, A., ERKS, 24. 238 MAH, I, 812-814, dók. 311. 79
