Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
2. A Báthoryak valláspolitikája
a vallásához tartozó egyházi személyeket alkalmazhassa; egyházi jövedelmet szedhessen és őt ebben senki az országban ne háborgassa, sem azokat, akik vallásához tartoznak.150 1572. augusztus 3-án a Macharie havasalföldi pátriárka által felszentelt Ephtimienek és követőinek még egyszer „(...) ubique in perti- nentiis arcium nostrarum ac etiam nobilium" (...) „facultatem docendi, praedicandi et ceremonias pias exercendi concessimus" és ismételten meghagyta, hogy a püspököt működésében akadályozni senki ne merészelje.151 A következő évben, 1573. február 13-án pedig még ki is terjesztette működési területét az országhoz tartozó magyarországi részekre és Máramaros vármegyére, elrendelve, hogy Ephtimie püspököt és papjait a helyi hatóságok mindenütt szabadon működni engedjék.152 Amikor pedig Ephtimie visszalépett, Christophorust nevezte ki Báthory, mint „episcopus Valacchorum presbyterorum transilvanien- sium, románam videlicet seu graecam religionem profitentium".153 150 „(... ) ut ipse in ecdesiis wallachalibus suam professionem et religionem tenentibus, accedente consensu patronorum, ubivis inditione nostra cum plena auctoritate verbum Dei purum et sincerum docere, sacramenta Ecclesiae et ea, quae ad religionis professionem et ritum spectare videbuntur, ubique libere, pacifice et citra quodlibet impedimentum peragere et alios etiam ministros suam religionem et ceremoniae administrationem recipere et emplecti volentes - végezhesse, egyházi jövedelmet szedhessen - pro loci antiqua consuetudine in usus suos percipere possit et valeat, - őt pedig működésében senki az országban ne háborgassa, sem azokat, kik - suae professioni et religioni adhaererentur (...)" N. Iorga, Stefan cel Mare, Mihail Viteazul si Mitropolia Ardealului, in: Anala Academiei Romine. Memoriile Sectiunii Istorice, XXVII (1904-1905), 'doc. XIII, 30-31; E. Hurmuzaki, Documente privitoare la istoria rominilor, XV/1,647-648; Veress, E., Báthory levelezése, 1,147, nr. 115. 151 Hurmuzaki, E., Documente, XV/1,653; Veress, E., Báthory levelezése, 1,213, nr. 208. 152 „(...) Euffthymia oláh pyspek az my byrodalmunkba waraynk iozaghink tartományba tudni illik ahol az ew tanitasat weszik menend awag iwtand mindenwt eo neky es az eo utanna walo oláh papoknak kik az eo wallasat tartyak zabádon minden bantas nekkwl haggyatok es allatatok walok es haggyak iarni mullatny praedicallny tanytany az ceremoniakot hyakorlany szentségeket solgaltatny; az tyz-tartok pedig az ew tiztekbe awagy ieowedelmeknek vetelyben ne mereszllyk magokat avatni". Vö. Hurmuzaki, E., Documente, XV/655-656; Veress, E., Báthory levelezése, 1,238, nr. 239. 153 A jóváhagyást hozza E. Hurmuzaki, Documente privitoare la istoria rominilor, XV/1, 653. A kinevezés szövegét szintén ő a Documente, XV/1, 559-560. Veress E. pedig, Báthory levelezése, 1,289-290, nr. 309. 56
