Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
2. A Báthoryak valláspolitikája
miért kívánna vért ontani, ellene mindnyájan felkelnek.106 Ezzel a vallásszabadság nem egy-egy vallás számára, hanem általában lett kimondva. Sőt még egy lépéssel tovább is mentek a szerződéses felek akkor, amikor ezt a „békét" a király esküszövegébe is bevették. Báthory, amikor királlyá választották, erre tette le az esküt 1575. december 18-án. A dolog érdekessége az, hogy Báthory esküszövege, amelyet kancellárja, Berzeviczy Márton és udvari orvosa, Giorgio Biandrata terveztek, teljes egészében az erdélyi alkotmányt tükrözi vissza.107 A fejedelem arra tett tehát esküt, amit ő országában már négy év alatt megvalósított. Való igaz, hogy a tolerancia elvét Báthory itt sem adta fel soha, bármennyire is próbált rá később a katolikus reformpárt, Alberto Bolognetti nuncius, vagy Antonio Possevino diplomata nyomást gyakorolni. A hagyomány szerint ezt mondta: „Én a népeknek és nem a lelkiismereteknek vagyok a királya". Egy alkalommal álláspontját Bolognettivel szemben hosszú beszédben védte meg, majd ezzel fejezte be: „A lelkeken erőszakot alkalmazni: az nem hogy nyereséget nem hoz, de egyenesen ártalmas is."108 Ezt a magatartását tükrözi a Vilnai zavargások után és azok hatására kiadott Pskowi Ediktum 1581-től, amelyben világosan fejezi ki magát: „Mi kívánjuk teljes szívünkből, hogy minden polgár és lakos a mi királyságunkban bármely társadalmi osztályhoz tartozzék is, az egy igaz Istent imádja, az egy katolikus hitet megvallani óhajtsa. De Isten minket mindenek felett intett, hogy a világ végén elkerülhetetlen káromlás és eretnekség lesz, és mi óhajtjuk, hogy senki a hit elfogadására kényszerítve ne legyen."109 106 A szöveget lásd: Leclerc, J., Geschichte der Religionsfreiheit im Zeitalter der Reformation, I, (Stuttgart 1965), 537. 107 Az esküszöveg vallásra vonatkozó pontja: „2. Quoniam vero in Regno hoc et magno Lithuaniae Ducatu alisque provinciis ad Regnum pertinentibus multi sunt homines dissidentes de Religionae, praecaventes in posterum aliquas seditiones et tumultus est dissidio Religionis, caverent hoc sibi quidam incolae Regni confoederatione sua, ut libertas in Religione illis concederetur eam confoederationem illis promittimus tenere et in toto conservare perpetuis temporibus." Vö. Staatsarchiv Wien. Polen. Fase. 15. Konv. 1575. Hozza: Veress, E., Báthory levelezése, 377-382, nr. 433. 108 Kuntze, E., Alberti Bolognetti, nuntii apostolid in Polonia, epistolae et acta 1581-1585,1-II, Cracoviae 1923-1933,1938, itt: 1,458. 109 Leder, J., Geschichte der Religionsfreiheit im Zeitalter der Reformation, 1,544. 40
