Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
3. A jezsuiták erdélyi missziója (1579-1603)
rendeknek azt, hogy elnézik az ellenük mesterségesen keltett hangulatot, sértegetéseket, és visszautasították azokat a vádakat, amelyek miatt Erdélyből száműzni akarják őket. Hivatkoztak érdemeikre, ami segítette a Báthoryakat meg az országot a nemzetközi elismertség megszerzésében. „Ha minden felekezet, luteránusok, kálvinisták és calviniánusok, anabaptisták, ariánusok, ebionisták és az annyira gyűlölt új zsidók, oroszok, oláhok és cigányok megtűretnek, ez országban, helyes-e, hogy katolikusok ne legyenek benne, kiknek vallását korábbi gyűlések elfogadták, s az első király, Szent István óta hat századon át tisztelik a magyarok? Ha Erdélyben mindenki számára van szabad vallásgyakorlat, miért ne lehessen a katolikusok számára is? Ha udvarában mindenki tarthat vallásán lévő papot, miért tiltsák meg ezt egyedül a fejedelemnek?" Géczy kormányzót még nyomatékosabban figyelmeztették arra, hogy - a halott István király végrendeletének, és a saját kormányzói esküjének értelmében - a fejedelem jóhírére, tisztességére és méltóságára, valamint a katolikus hit szabadságára vigyázni tartozik. Amikor pedig tudomást szereztek arról, hogy a fejedelem és a rendek között kárukra megegyezés született, „hivatkoztak a társaságnak Erdélyben szerzett érdemeire: a fejedelmet isteni félelemben nevelte, az ifjúságot oktatta, híveit vigasztalta, roppant kiadásokat tett templomok építésére, az egyetem felszerelésére - melyek, ha távozni kényszerülnek sem vesznének ugyan el, de az ország és fejedelem vesztené el jóhírét. Hivatkoztak végül István királyra, ki a szerzetet fönn akarta tartani, s a fejedelmet gondjaikba ajánlotta."318 A beindult gépezetet azonban már nem tudták megállítani. A december 26-án közzétett országgyűlési törvények kimondták „az ország vesztére törő jezsuitáknak az egész birodalmukból 25 nap alatt történő kiküszöbölését". Továbbá azt, hogy Erdélybe többé soha be nem jöhetnek, őket házába senki - jószágvesztés terhe alatt - be nem fogadhatja. Javaik pedig szálljanak az államkincstárra.319 A rendek az Izabella királynő uralkodása alatt hozott, eléggé katolikus-ellenes törvények betűjéhez akartak visszatérni. Ezért az or318 A szöveget 1. MAH, III, 262-266, dók. 90. Az idézetet viszont Lampe, F.A., Historia Ecclesiae Reformatae in Hungária et Transylvania, 314.ss. 319 Az egészről részletesen EOE, III, 238-240; MAH, III, 268-274, dok. 92; Karácsonyi, }., MET, 129. Érdemes elolvasni maguknak a jezsuitáknak az eseményekkel kapcsolatos beszámolóit MAH, III, 281-373, dok. 96,97,98, 99. 101
