Muzslay István: Magyar diákok a Leuveni Katolikus Egyetemen (1532-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 24. (2000)

Leuven és a katolikus egyetem

VI. Hadrianus pápa, aki a szegény diákok támogatására egy még ma is fennálló kollégiumot létesített.

— Juan Vives (1492-1540), spanyol származású humanista, akit a modern pszichológia atyjának tekintenek.

— Mercator (Gerard De Kerner, 1512-1594), kora legnagyobb kartográfusa.

— Vesalius (Andreas van Wesele, 1514-1564), a híres anatómus.

— Justus Lipsius (Joost Lips, 1547-1606), akinek a szobra ma is áll a város egyik terén.

— A teológus Jansenius (Cornelius Jansens, 1538-1638), aki a ma is meglévő lakótornyában írta a híres és sok vitát kiváltó „Augustinus" című munkáját.

— Erasmus (1465-1536), a Collegium Trilingue alapítója, amely a 16. században a humanizmus legjelentősebb szellemi központja volt.

A francia megszállók 1797-ben betiltották a Katolikus Egyetemet, mivel „son enseignement n'était pas conforme aux principes des républicaines". 1825-ben nyitotta meg újra a kapuit, először mint állami intézmény, 1835-től kezdve pedig újra mint Katolikus Egyetem.

A 19. században tanárai, Ch. de Coux (1787-1864), a köz- gazdaságtan első tanára az egyetemen, H. Perin (1815-1905) és D. Mercier (1851-1926) jelentős szerepet játszottak az egyház szociális tanítása kifejlesztésében és a skolasztikus filozófia (ne- otomizmus) megújításában.

A németek 1914-ben, már a világháború első napjaiban az egyetem legősibb épületében lévő könyvtárat felégették. Kb. 300 000 könyv és évszázados irattár pusztult el a tűzvészben.

A huszas években Whitney Warren, amerikai építész tervei szerint és számos amerikai egyetem támogatásával egy új könyvtárat építettek neoreneszánsz stílusban. 1940 májusában ez a könyvtár is a tűzvész áldozata lett egy német parancsnok tragikus tévedése következtében.

10