Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása - Studia Theologica Budapestinensia 17. (1997)

I. A szociális kérdés - 2. A jobbágyság

bérlőikkel szemben újabb követelésekkel álltak elő, és a szabad parasztokat jobbágyi sorsba akarták kényszeríteni. A német parasztok az isteni igazságosságra és jogszokásra hivatkozva keltek fel az urakkal szemben, és a Biblia tanításán alapuló állam- rendszer megvalósítását követelték.

Nagy hatással voltak rájuk Luther egyik első tanítványának, későbbi ellenfelének, Münzer Tamásnak a tanai, amelyekben az őskereszténység életformáját, a vagyonközösséget állította az előtérbe.

Luther Márton (1483-1546), habár maga is parasztcsaládból származott, elítélte a parasztlázadásokat. Miután az a próbálkozása, hogy a parasztokat békés magatartásra bíztassa, nem vezetett eredményre, a német fejedelmeket a parasztok elleni harcra szólította fel: „Wider die räuberischen und mörderischen Rotten der Bauern." (1525)

A német fejedelmek mindenütt leverték a lázadó parasztokat. Münzert magát a Frankenhausen-i ütközetben fogták el és lefejezték. Luther magatartásának az lett a következménye, hogy a luteranizmus Németországban és a germán államokban elveszítette népi jellegét és államvallássá vált. A skandináv államokban ma is ez a helyzet.

A magyar főpapok többször javasolták a jobbágyi terhek megkönnyítését, de javaslatuk mindig a főnemesség ellenállásába ütközött. Mária Terézia királynő a jobbágyok teherviselőképessége megjavítása érdekében tett javaslataival az egész főnemességet szintén magával szemben találta.

Az 1767-ben kiadott úrbéri rendelete kétségkívül enyhítette a jobbágyok terheit. így pl. az ország egész területén addig érvényes heti 3-6 napi robot helyett kétnapi kézi vagy egynapi igás robotot szabott ki, a nemesség minden ellenállása ellenére.

Mária Terézia Csehországban sokkal messzebb ment: a koronabirtokokon megszüntette a jobbágyságot, és a földterületeket parasztbérletekre osztotta fel. A cseh jobbágyok szabad bérlőkké váltak.

26