Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
I. Jogelemek - intézmények - város - A történetírás a német városokról: kérdésfeltevések, irányzatok, viták
állás-változtatás. Ez azonban már olyan új fejlődési irány kiindulópontja és jellegzetessége lett, amely a jelen munkában vizsgált korszakon messze túlmutat.256 Az áttekintett szakirodalom jó néhány kérdés véglegesnek tekinthető megoldásával részben adós marad, részben pedig csak a kérdés- feltevés szintjén foglalkozik vele. Ezek közé kell sorolni a „vulgaris" római jog hatásának, a püspöki városok közötti különbségeknek elemzését, s különösen a Stauf-korszakban az itáliai és német területen élő városlakók „szabadsága" közötti eltérések bemutatását. Ez utóbbira Keller munkásságának méltatásánál ugyan több utalás is történt.257 A fejlődés főbb vonulatának lényeges sajátosságát a szak- irodalom meghatározta: „A törvényhozás az itáliai kommuna által megszerzett egyik legjellegzetesebb libertas volt."258 A történetírás a német városokról: kérdésfeltevések, irányzatok, viták Amennyire érvényes a Le Goff által is képviselt álláspont: „a középkori francia város politikai modellek szülőhelye volt"259, olyan mértékben szükséges annak figyelembevétele: a német várostörténeti szakirodalom igen fontos helyet foglal el azoknak az egészen sajátos formában jelentkező megközelítéseket alkalmazó várostörténeti irányzatoknak megteremtésében, amelyek az európai történetírásra számos vonatkozásban igen nagy hatást gyakoroltak. Hazai körülmények között e történetírásnak főbb vonulata is csak nehezen követhető. Ennek számos oka van: s ezek közül a bevezető sorokban nemcsak a felvetett problémák gazdagságára kell utalni, hanem mind arra a nehézségre, mely arra vár, aki több évtizedes múlt távlatában próbál áttekintést adni a lényeges szakmunkákról. A város-ismérv alakulásának némely alapelvéről, kategóriáiról már esett szó, s ebben 256 Pirii, 493. és köv. old., valamint: Kotyelnyikova tanulmánya a Liber Paradi- susról 1981. (ill. oroszul 1956) passim. 257 Vö. fentebb 201. és 209. jegyzet. 258 Mór 1968. 179. old. 259 Vö. 1. jegyzet. 95
