Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

Bevezetés

számának csökkenéséhez, a második e szám megnöveléséhez vezet.5 A másik ellenvetése sokkal megszívlelendőbb: óv a népességszám alapján elérhető osztályozás mechanikus alkalmazásától, attól, hogy valamely település város-mi voltát lakóinak száma alapján határozzák meg. Példákkal mutatja a lakosság számának esetleges voltát, s azt, hogy a nagy lélekszámú, városi jelleget nem mutató településekkel szemben a csekély népességű, ám nagyon jellegzetes városok állnak.6 A városok nagy részének, mind a közép-, mind a kora újkorban nemhogy 5000, de 2000 fős lakossága sincs.7 8 Az alkalmazott kritérium szerint tehát nem is városok. (Más meggondolás alapján természetesen városoknak tekintendők.) Óvatosságra int — megfogalmazása szerint — az a tény is, hogy a XVI. sőt XVII. század előtt csak egészen kivételesen áll rendelkezésre olyan forrásanyag, amely alapján a népesség száma nagyobb időegységen belül biztosan megállapíthaJorisnak a történelmi kritériummal szemben súlyosabbak az észrevételei. A várostörténeti szakirodalomban fel-feltűnő ismérv lényege: valamely település abban a mértékben város, amennyire múltbeli szerepe megadta neki ezt a rangot. Mint írja, ez azzal rokon javaslat, amellyel a terminológia bevonásánál is találkozunk, amely azonban nagyon is ingatag eredményekre vezet. Hiszen a városoknak nem szükségképpen azonos a múltjuk. A szerző Bloch 1928-ban megjelent (Pour une historié comparée des sociétés européennes.) tanulmányából idéz: „A középkori francia városokat, a városi újjászületés idején tanulmányozni, azt jelenti, hogy egy képben zavarunk össze — az elnevezés kivételével — majdnem mindenben heterogén két dolgot." S ha e kritérium érvényét is ki akarják terjeszteni az egész történelemre, felvetődik a kérdés: milyen közös nevező alkalmazható az ókori polisra, a római civitasra, a középkori metropolisokra — pl. a XVI. századi Antwerpenre és a modern ipari nagyvárosokra? Joris

5 Ezen az alapon más a statisztikai megközelítés pl. Németország és Belgium hajdani városi lakosságának megállapításánál.

6 Tanulmányában külön megemlíti Magyarországot is.

7 Utalás az osztályozásnál megszabott lélekszám-határok nagyságára.

8 Joris, 90. old. Megjegyezzük, hogy a kivételesen gazdag forrásanyagú Sopron korai lélekszámáról sem tudunk semmit, mert korai anyaga nincsen!*

8