Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

Bevezetés

Édesanyám emlékének (+1993) BEVEZETÉS Korunk történetírása számára változatlanul az egyik legfontosabb kérdés a középkori város kialakulása, s egyáltalán, létezése és helye a feudalizmus rendszerében. Érthető ez a kérdés, hiszen a vizsgálat tárgya^ a város, kialakulá­sának, kezdeteinek ismerete és elemzése nélkül is, számos olyan kér­désre irányítja a figyelmet, amely más kutatási területen ennyire köz­vetlenül nem jelentkezik s nem késztet ilyen mértékű komplex meg­közelítésre. A város — érzékelhetően más- mint környezete, s kutatá­sához a településtörténet, társadalom-, falu-, kereskedelem-, ipar-, in­tézmény-, és az összehasonlító jogtörténet módszereinek és eredmé­nyeinek együttes alkalmazása szükséges. S ebben a felsorolásban még nem esett szó a városi kultúra, az iskolák, az egyházszervezet, építészettörténet, művészettörténet itt is alkalmazható megállapításai­ról. Nem véletlen, hogy a német jogtörtéhész, Gierke a várost a mo­dern polgári állam fogalmaival tartotta meghatározhatónak, s ezzel zárt kritériumrendszert alkotott.1 A modern állam középkori alapjaival foglalkozó újabb kutatás még ennél is fontosabb eredményre jutott, amikor a Stauf-ház leha­nyatlása utáni időszakról írva megállapítja: „A modern állami fejlő­dés Németországban a fejedelmi territóriumokon, a birodalmi váro­sokban és Itáliában a városállamokban megy végbe."2 3 Ez a megálla­pítás csak hangsúlyosabbá tette azt a tényt, hogy a modern állam fo­galmainak a várostörténeti kutatásba való bevonása indokolt. A vá­rostörténeti kutatást elméleti síkon taglaló, mérlegelő tanulmányok ezért ajánlhatják joggal a Gierke-i látásmódot is értékesítő módszert, ha a város-lét megközelítésének teljességére ösztönöznek, s a törté­neti kutatást irányító javaslatuk középpontjában a város történeti va­lóságának globális megközelítése áll. 1 Kroeschell, 1972. 295 old. 2 Strayer, 56. old. 74. jegyzetben hivatkozás: J. Syclow, 1968. 281-309. különö­sen a 305. old. A [ ] szöveget csak a német fordítás tartalmazza. 3 Joris, 100. old. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom