Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
I. Jogelemek - intézmények - város - A francia területek városa és történetírása
A francia területek városa és történetírása A francia várostörténetben nagy hangsúlya vein a különböző intézményi formák létének. Ezek jelenlétével már a korai — az 1150-ig tartó korszakban — számolni kell. A legkorábbi korszakban a Chéde- ville kifejezése szerinti „suburbanus csillagköd"-nek,2 vagyis a cité alatti fokozatról induló új települések hálózatának keletkezése (ide értve természetesen a ville neuve-t is) és kiterjedése, valamint a sei- gneur-i hatalomtól való fokozatos elszakadása ill. önállósulása vezet át északi területen a kommunához. Ebben az időben Délen a konzuli város alapvetése megy végbe. Nagy általánosságban a Chénon által megállapított három zóna egymástól jól elhatárolható három különböző intézmény létéhez kapcsolódott,3 4 de ezt csak a XII. századtól lehet ennyire világosan meghatározni. Északon a ville de commune vagy esküdt kommuna a jellemző. A központi zóna a villes de simple franchise vagy másként villes prévötales területe, Dél a villes de consulat-é, amelynek — szervezetének sajátosságán kívül — az északi kommunával egybevetve az a specifikuma, hogy nincs antifeudális és ec,yházellenes éle, nem „kollektív hűbéruraság", hanem „köztársaság". Ezek a főbb szempontok a tárgyalás menetét is meghatározzák. A „suburbanus csillagköd" megjelenése kb. 1150-ig terjedő korszakra jellemző, ezért alakulási folyamatának bemutatása alapvetést jelent a francia területek egésze szempontjából. Kronologikus rendbe illeszt- hetően külön kérdésként tárgyalható a kommuna és a déli konzuli város ill. a központi zóna sajátosságai s mindezeknek olyan irányú fejlődése, amely a város jogi személyiségéhez vezet. A fejlődést kronologikus keretbe ágyazva és a X. századtól már a »városi« fejlődés irányába mutató megjelenési formákat is elemző legátfogóbb összefoglalás Chédeville és Le Goff megfogalmazásában áll rendelkezésünkre. Ebben a kérdéskörben tehát a vezérfonal kettő2 Chédeville, 92. old. 3 Chénon, 241-248. old. 4 Chénon, 247. old. 25
