Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - A székesfehérvári kiváltságlevél (Keletkezésének feltételezett körülményei)
Először is itt kell leszögeznünk, hogy a két oklevél között nem a poena-formula léte vagy hiánya a lényeges, egyszersmind kort meghatározó különbség. Az 1496. évi ítéletlevélben említett poenaformu- la: „iram regie maiestatis et rerum suarum dispendium sustinebit..." akként való értékelése, hogy ez csak a XII. század végéig volt a magyar kancelláriában szokásban, ahogy Fügéd i Erik megfogalmazta446, korrekcióra szorul. Légióként Szentpétery Imre kutatásai alapján ismert, hogy a formula hamis oklevelekben előfordul, mind a XIII., mind a XIV. században, főleg annak elején is, pl. a topuszkói és ha- hóti apátságra vonatkozó oklevelekben.447 A szakirodalom azonban eddig nem vette figyelembe IV. Béla 1268-ban kelt, kétségtelen hitelű oklevelének vonatkozó részét, amely ti. „...ire et indignationis sue regie... et ablacionem ac alienacionem possessionum"-ot írt. A királyi kancelláriában IV. Béla korában tehát ezt a poena-formulát használták, ismert volt.448 Ismert ezen kívül IV. Bélának olyan hiteles V. István által átírt oklevele is, amely Szent István és Szent László királyok sosem létezett okleveleire hivatkozik az egri püspökség jogainak megállapításakor: „...a mondott egyház birtokai elfoglalóinak a mindenható Isten ama indignatio-ja... jusson osztályrészül, amelyeket a mondott szent királyok (ti. Szent István és Szent László) okleveleikben és privilégiumaikban ítéletileg kihirdettek... amely indignatio-ról saját szemünkkel szereztünk tudomást.”449 Két irányból lehet tehát bizonyítani, sem a poena-formula, sem Szent István oklevelének említése nem indokolja a fehérvári oklevélnek XII. századra való keltezését. Az oklevél hitelét más okból Kritikai jegyzékében Szentpétery sem tartotta már kifogástalannak, más, XIII. századi kiváltságlevelekben előforduló említések, hivatkozások alapján történő teljes rekonstrukcióját magam alapos okkal mint módszert tévesnek találtam.450 A két említett oklevél eltérése, közös ősforrásuk különböző részének felhasználásában van. Mind a kettő István Hartvik által készített 446 Fiigedi 1967. 36. old. 447 Szentpétery 1917. 326-354. old. A hamisítás korának meghatározása uo. 353- 354. old. Hahót: Reg. Arp. nr. 284-285. 448 UH Burgenland I. nr. 514..; Reg. Arp. nr. 1585. 449 Reg. Arp. nr. 2123. 450 Ladányi, 1992. passim; feljebb a 353. és 354. jegyzethez tartozó szövegben. 158
