Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - A székesfehérvári kiváltságlevél (Keletkezésének feltételezett körülményei)
esztergomi egyházi intézmény jogainak a sokszoros körülbástyázása mellett, a királyi bíróságnak ez az ítélete szerényen és óvatosan elismerte az esztergomi polgárok testületét és joghatóságát, méghozzá az egyházi intézmények ellenében. Az esztergomiak az érsekkel és az egyházakkal szemben rebellis és elszánt magatartású polgárok voltak. Harcias hajlandóságaikat és az egyházzal szembeni ellenállásukat nagyban megnövelte volna, ha közösségüket az egészen világos és közismert jelentésű universitas-szal vagy communitas-szal illetik. A királyi kancellária az egyházi intézmények jogait messzemenően elismerő oklevélben nyilván óvakodott a polgárok harciasságát jogaik szerény körvonalazásán túl fokozni és bátorítani. Jogaik elismerését a commune szó alkalmazása magában foglalta ugyan, a közkeletű és világos terminusok kerülése azonban legalább elvette az élét annak, hogy királyi oklevél megszövegezésére támaszkodva universi- tas-ként merítsenek bátorságot az esztergomi egyházzal való szembeszálláshoz. A székesfehérvári kiváltságlevél (Keletkezésének feltételezett körülményei) Szent István pápai követ voltának motívumát ez alkalommal az oklevélkritika eszközeként igyekszem alkalmazni. A tárgyalandó oklevél a székesfehérvári hospeseknek és cíviseknek állítólag István királytól adományozott privilégiuma, amelynek kivonatát IV. Bélának tartalmilag többszörösen átírt 1237. évi oklevele őrizte meg. IV. Béla oklevelének két említése ismert, a korábbit Rozgonyi Simon országbíró 1411. évi oklevele, a későbbi kivonatát Zápolya István nádor 1496. évi ítéletlevele tartotta fenn.442 Az oklevél elemzését a szakirodalom fontosnak ítélte, általában a fehérvári libertas és az azzal együtt adományozott országos vámmentesség miatt. Országos vámmentességük ugyancsak IV. Béla 1255. évi oklevele alapján, mellyel a király a budai (szigeti) apácáknak adta a vámszedés jogát, 442 Kumorovitz 1987. 560. sz.; ÁUO XI. 9. és köv. old.; Reg. Arp. nr. 619. 156
