Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé

kiegészítéseként, vállalva az elkerülhetetlen átfedéseket — külön is foglalkozunk.

Elsőként Esztergom jogi személyiségét igazoló tényekre térünk ki röviden: Esztergomnak van saját -pecsétje, ill. oklevéladása — persona authentica mivolt! —, saját mértéke (1255). A közös tulajdon fejeződik ki a domus iudicialis meglétében (1284), s egy 1294. évi királyi ítéletlevél említi a career-1 és az esztergomi kommuna közös vagyonát352

Más a helyzet Székesfehérvár megítélésével. Székesfehérvár is sajátjának mondhatta a jogi személyiség mivoltot, hiszen pecsétje, oklevéladása, XIII. század végi városi kormányzata testületiségét igazolja. A szakirodalom művelői — igen kevés kivételtől eltekintve — jelentőségének korabeli, XIII. századi nagy általánosságban való hangsúlyozására építve, ebből kiindulva, feltételezték, hogy létezett kiváltságlevele is, melynek létét különböző módon próbálták igazolni. Ezt az eljárást az a törekvés irányította, hogy a korai magyar városfejlődésben a fehérvári jognak, mint a városi kiváltságok mintájának súlyát mind a XIII. századra, mind a későbbi időszakra igazolják. Ám vegyük sorrendbe a tényeket és eme feltételezésnek a tényekkel való összhangját.

Székesfehérvárnak a kiváltságlevele nem maradt ránk, kivéve a fehérvári cívisek vámmentességére vonatkozó IV. Béla-kori oklevelet, melyet azonban már Szentpétery Imre is Kritikai jegyzékében gyanúsnak említett, hiszen késői tartalmi átírásban maradt meg kivonatos szövege, s ez eléggé csekély kiváltságolásra utal. Ezért Degré Alajosnak azzal a megállapításával értünk egyet, mely szerint, éppen a fehérvári cívisek vámmentességét említő nagyszombati kiváltságlevélről írva azt állapítja meg: a Nagyszombatnak frissen juttatott jogokkal (1238) — a vámmentességet kivéve — Fehérvár nem is rendelkezett. Nem értünk egyet azzal a módszerrel sem, mely szerint a fehérvári libertas-ra való hivatkozások alapján, melyek más kiváltságlevelekben fordulnak elő, lehetséges lenne egy ennél is korábbi és

352 Ladányi 1985., 53. és köv. old. MES I. 431. old.; Mértékére: MES I. 431. old. és MES II. 458. old.; domus iudicialis 1284.: MES II. 181. old.; A career és a kommuna közös vagyona: MES II. 354-361. old. és ÁUO X.k. 137-145. old.

129