Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - A történetírás a német városokról: kérdésfeltevések, irányzatok, viták

mével történő megítélését. Az oklevél a burgensis-t mentesíti a „Gebotenes Gericht" bíráskodási formától.305

Ez az ún. városi társadalom más összetételű volt a királyi és a püspöki városokban, és más, egységesebb a magánurak által alapított városokban. Ez a kettéválasztás önkényesnek tűnhet, főleg a királyi és püspöki városok elkülönítésében, de ezeknek a városoknak a belső viszonyai annyi azonosságot mutatnak, hogy indokolt. Ennen azt írja: a lakósok különböző jogkörökhöz („gehörten verschiedenen Rechtskreisen an") tartoztak: a kereskedők mellett a különböző Dienstmann-ok, a ministerialis-ok, számos censualis, felemelkedett »nem szabad« (gehobene Unfreie, akiknek relatív szabadsága szolgáltatásukban nyilvánul meg), s ezek alatt az urukhoz még szorosan kapcsolódók (Hörig) vannak, vagyis a külső jogközösségek belenyúlnak a városba. A ministerialis-ok, természetesen a birodalmi ministerialis-ok eredete is, Unfrei. Ennek a mixtim-állapotnak, sokféleségnek kell olyan egységhez eljutni, amelyben a személy és a tulajdon teljes szabadsága egybeesik.306

A 'Stadt und Ministerialitát' kérdéseivel az Arbeitskreis für südwestdeutsche Stadtgeschichtsforschung kiadványa foglalkozott igen behatóan. Az 1970-ben tartott tanácskozásuk középpontjában a miles, ministerialis, civis lényegi tartalmának, változásának megállapítása állt. A miles fogalom a XII. és a korai XIII. században legtágabb kiterjedésű, 'felfelé' látszik elhatárolhatatlannak. Ebben az időben nemcsak ministerialisok, kis vazallusok, hanem akár hercegek is milites- nek nevezik magukat. A következő korszakban sem fedi egymást a miles-ministerialis fogalom, de tájanként ez különböző. Strassburg adatai azt mutatják, hogy a ministerialisok alsó rétegét 1220 után csak cives-nek nevezik. Schulz és Mosbacher ezért ún. polgári-ministe- rialisokiól ír.307

Fleckenstein álláspontja a következő: „Ha változás következik be a terminológiában, mindig meg kell kérdezni, nem a dologban történt változáson alapul-e. Ha 1220-tól már nem a ministerialis nevezet, hanem csak a civis fordul elő, akkor legalábbis az a sejtés kínálkozik, hogy ezek már nem ministeriálisok, hanem csak cives, polgá305 Elenchus nr. 108.; A váré értelmezésére: Schrőcler-Kiinssberg 19327 844. old.

306 Ennen 1972. 117-119. old.; Vö. 27. jegyzet és iv. szövegrész.

307 Schulz, 39. és köv. old.; Mosbacher, 44. és köv. old.

114