Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - A történetírás a német városokról: kérdésfeltevések, irányzatok, viták

i.e. I. század viszonyait jellemzi, melyben a vicani-vici két csoportját különbözteti meg: „partim habent rempublicam et ius dicitur, partim nihil eorum et tamen ibi nundinae aguntur negotii gerendi causa, et magistri vici, item magistri pagi quotannis fiunt". Noha ez a vicus- kategória nem respublica és iurisdictio-ja sincs, mégis van vásárjoga az adásvételek és kereskedelmi ügyletek lebonyolítására és évente hivatalnokokat választ. Ha valamely vicus-ban vásárt lehet tartani, ez természetesen nem bizonyítja, hogy a vicus kereskedőtelepülés volt, hozzátéve, hogy Festus szerint voltak még másféle vicus-ok is.282 283

A római kori vicus-ból történő eredeztetés tehát nem a funkcióra és az intézményre, hanem a nyelvi előzményre ad magyarázatot. A vicus-nak villa, castellum értelmű használatára egy XII. századi glossza utal. A Dig. 30, 1, 73 tartalmazza azt a császári döntvényt, mely kinyilvánítja: a vicus-ok éppúgy, mint a civitates kaphatnak le- gatumokat (hagyományt). A glossza ennek értelmezésénél vonja be a villa és castellum egymást helyettesítő használatát, hozzátéve: a vicus néven itt a villa-1 és a castellum-okat értik, amelyek nincsenek kitüntetve a civitas rangjával! Nagyjából azonos korú, de többletet adó az a meghatározás: 'ezeket [ti. a vicusokat] emberek saját jogállás nélküli (vulgaris) csoportja lakja.' Az általános felfogás tehát kezdetben az, hogy a vicus és a hasonlóan megítélt csoportok nem alkotnak önálló jogi entitást, pusztán de facto tömörülések. A XII-XIII. századi rómaikánoni joghoz készült glosszák a jogi konstrukciót figyelve élesen elkülönítik a vicus-t és csoportját, de a vicus bármely funkciójáról természetesen nem szólnak. Ezért sem járható út — a nyelvi azonosságot kivéve — a római kor vicus-ához való hasonlítás.

A latin eredetű megnevezés nem is általános, hiszen a wik megjelölés is él, a várostörténeti kutatásokban ezért a wik (vicus) került előtérbe. Sydow különbséget tesz a wik előfordulások alapján az észak- és a délnémet területek között: északon használatos a wik, délen nem.284

A Rajna és az Elba közötti püspöki város előzményének tekinti Vercauteren.285

282 Viltinghoff 1958. 18. old. és 8. jegyzet. Festus a késői II. századhoz tartozik,

de idézett megállapítása az Augustus-kori Verrius Flaccusra megy vissza.

283 Michaud-Quantin 1970. 124-125. old.

284 Sydow 1963, 55. old.

285 Vercauteren, 23. old.

105