Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)
Jegyzetek - III. Órigenész hatása
34 Ph. MELANCHTON, Loci Communes, St. A II, 1. 4: „Ex Origene si tollas inconcinnas allegorias et philosophicarum sententiarum silvam, quantulum erit reliquum." Máshol így beszél: Az egyház első korszaka az apostoloké, a második Órigenészé, „in qua iám caligo effusa erat doctrinae de fide et in Ecclesiis late dominabantur philosophia platonica et superstitio." (Declamationes, Vö. H. CROUZEL in Bibliographie critique d'Origène, Steenbrugge 1971,91. 35 Ch. BIGG, The Christian Platonists of Alexandria, Oxford 1886. 36 A. von HARNACK, Lehrbuch der Dogmengeschichte I, 4. Aufl. Tübingen 1909. 650-697. 37 E. de FAYE, Origène: Sa vie, son oeuvre, sa pensée I—III, Paris 1923-1928. 38 Ennek az iskolának a képviselői: A. MIURA-STANGE, Celsus und Origenes: Das Gemeinsame ihrer Weltanschauung, nach den acht Büchern des Origenes gegen Celsus, Beihefte zur ZNW 4, Giessen 1926 H. KOCH, Pronoia und Paideusis: Studien über Origenes und sein Verhältnis zum Platonismus, Berlin 1932; H. von CAMPENHAUSEN, Die griechischen Kirchenväter, Stuttgart 1955; E. von IVANKA, Plato christianus: Übernahme und Umbestaltung des Platonismus durch die Väter, Einsiedeln 1964. 39 V. VÖLKER, Das Vollkommenheitsideal des Origenes, BHT 7, Tübingen 1931. VÖLKER úttörő munkája azonban nem volt hibátlan, s ezt többek között kimutatta: A. LIESKE, Die Theologie der Logos-Mystik bei Origenes, in Münsterische Beiträge zur Theologie 22 (1938); lásd még H. Urs v. BALTHASAR kiváló munkáját: „Le mysterion d'Origène", in RSR 26 (1936) 513-562; RSR 27 (1937) 38-64. Charles KANNENGIESSER így összegezi e mű jelentőségét: „Ce volume représente un des essais les plus puissant jamais conçus sur la pensée origènienne." Vö. A l'écoute des Pères, in Communio, Revue Catholique Internationale XIV/2, Paris 1989.28. 40 J. DANIÉLOU, Origène, Paris 1948; H. de LUBAC, Histoire et esprit: l'Intelligence de l'Écriture d'après Origène, Paris 1950; Exégèse médiévale: Les quatre sens de l'Écriture I-IV. Paris 1959; R. P. C. HANSON, Origen's Doctrine of Tradition, London 1954; Allegory and Event: A Study of the Sources of Origen's Interpretation of Scripture, London 1959; G. GRUBER, ZflH: Wesen, Stufen und Mitteilung des Wahren Lebens bei Origenes, Münchener theologische Studien 23; 1962; M. HARL, Origène et la fonction révélatrice du Verbe incarné, Paris 1958; R. GÖGLER, Zur Theologie des biblischen Wortes bei Origenes, Düsseldorf 1963. E szerzők Órigenészről szóló többi műveit lásd: H. CROUZEL, Bibliographie critique d'Origène, Steenbrugge 1971. 41 Vö. B. DREWERY, The condemnation of Origen, should be it reversed? in Origeniana Tertia, Roma 1985,271-277. 42 Vö. H. J. VOGT, Warum wurde Origenes zum Häretiker erklärt? in Origeniana Quarta, Innsbruck 1987, 78-111 J. MEYENDORFF orthodox 69
