Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)
Jegyzetek - III. Órigenész hatása
3 J. F. DECHOW, Origen's „heresy": from Eustathius to Epiphanius, in Orige- niana Quarta, Innsbruck 1987. 405-409; W. A. BIENERT szerint az óri- genista vita már korán 259-ben megkezdődött, amikor Dionüsziosz Alexandria püspöke Órigenész ellen foglalt állást. (Vö. Dionysius von Alexandrien: Zur Frage des Origenismus im dritten Jahrhundert, Patristische Texte und Studien 21, Berlin 1978). 4 J. STEENSON, The Date of the Philocalia, in Origeniana Tertia, Roma 1985. 245-252. 5 J. DANIÉLOU, Origène, Paris 1948. 7; H. v. CAMPENHAUSEN, Lateinische Kirchenväter, 6. Aufl. Stuttgart 1986, 82; G. BARDY, La vie sprituelle d'après les pères des trois premiers siècles, tome II, Paris 1968, 137; H. J. DEN MAUER, Das Psalmenverständnis des Ambrosius von Mailand, Leiden 1977; L. F. PIZZOLATO, La dottrina esegetica di sant'Ambrogio, Milano 1978; La Bible d'Alexandrie, I, Paris 1986.12. 6 Vö. Art. Évagre, in DS, tome IV, 1732-1735. 7 Vö. in DS, tome VIII, 566-568. 8 F. DIEKAMP, Die origenistischen Streitigkeiten im sechsten Jahrhundert, Münster 1889. 9 Kedrenos, PG 127, 720-724b. 10 A GUILLAUMONT, Les „Kephalaia gnostica" d'Évagre le Pontique et l'histoire de l'origènisme chez les Grecs et chez les Syriens, Paris 1962.147-149. 11 Denzinger-Schönmetzer, n. 433. 12 F. H. BRIGHAM kijelenti, hogy éppen e tények miatt a kutatók nem tekintik Órigenészt eretneknek. Vö. art. Origen, in Encyclopedic Dictionary of Religion, Washington 1978. 2618-2619: „Because of these facts, scholars do not consider Origen a formal heretic." 13 J. LECLERCQ, Origène au Xlle siècle, Irenikon 24 (1951) 425-439; H. de LUBAC, Exegèse médiéval, tome I, Paris 1959, 221-304. E. OSBORN, The Twentieth Century Quarrel and Its Recovery, in Origeniana Quinta, Leuven 1992. 26-39. 14 H. CROUZEL, in NCE Volume X, New York 1967, 767-775: „The West continued to read Origen and to appreciate him as exegete and spritual director until the end of the 12th century (Bernard of Clairvaux, William of st. Thierry); but the rise of Aristotelianism caused his star to recede."; Bernátról és Órigenészről lásd: J. LECLERCQ, „Saint Bernard théologien", Analecta Cisterciensia, 9 (1953), 46-51; H. de LUBAC, Exégése médiéval, tome I, Paris 1959. 586-599.; Vö. De Verbis Origenis, PL 183, 630-631. 15 Ailred of Rievaulx, Quand Jésus eut douze ans, SC 60, Paris 1958. 16 G. E. GASPARY Politics and Exegesis: Origen and the Two Swords, California 1979. 17 J. GRIBOMONT, Origene, in DIP Volume VI, Roma 1980, 823-824: „Nel medievo s. Bernardo si inspira ancora molto a Origene." 67
