Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)

Jegyzetek - II. Órigenész forrásai

bölcsességben jártas férfiak." „Negatív megnyilatkozás Epiphaniosz részéről:„ü> ftpiyeveç, ditto tt)<; TTpoeip'np.evTiç EX\t|vlkti<; iroaSgiots TucpXwôeiç" (Panarion, haer. 64. 72. 9).

32 Vö. H. CROUZEL, Origéne, Paris 1985. 207; Michael J. HOROWITZ cikkében kifejti (La philosophie judéo-hellénistique de Philon d'Alexandrie, NRT Mars-Avril 1988. 244), hogy amíg a kereszténység kiemelkedett a gali- leai tömegek közül, addig a hellén-zsidók filozófusok között Philón üzenete talált befogadásra. Úgy tűnik, Philónt egyfajta „előkeresztény- nek" tekinti. „II est trés intéressant de rapprocher les écrits de Philon et ceux des premiers Pères de l'Église, non que nous prétendions voir en Philon une sorte de „préchrétien", mais le mécanisme de pensée du philosophe d'Alexandrie fait plus que rappeler celui des premier penseurs chrétiens."

33 Az alexandriai zsidók filozófiai tevékenységére a múlt század végén már Charles BIGG felhívta a figyelmet: „It is probable that every school of Greek philosophy, expect the 'godless Epicurean', had its representatives among the Alexandrine Jews. But the favourite was Platonism as it was then understood. . ." (The Christian Platonists of Alexandria, Oxford 1886. 5.)

34 Vö. G.-M. de DURAND recensióját Alain LE BOULLUEC, La notion d'hérésie dans la littérature grecque, He—Hie siècles, Tome I—II, Paris 1985. c. könyvéről, amelyben Kelemen és Origenész kapcsolatáról ír: „. . . Clément éprouve de la sympathie pour la philosophie, tandis qu'Origè- ne est beaucoup plus méfiant envers la pensée grecque et aura donc tendance, de nouveau, à voir dans l'hérésie la fille plus ou moins légitime de cette pensége." (Revue des Sciences Philosophiques et Théologiques, Paris, Octobre 1986, 471.)

35 Vö. H. CROUZEL, Origène et la philosophie, Paris 1962.139-165.

36 Vö. Joseph Wilson TRIGG, Origen. The Bible and Philosophy in Third- Century Church, London 1985. E műről G.-M. de DURAND megjegyzi, hogy „ez a kissé protestáns Origenész nem egyeztethető össze a III. század légkörével. (RSPT 1986. Oct. 605.)

37 Horn, in Jos. VII, 1. SC 71 1960. 194-197: „muros Hiericho et omnes idol- atriae machinas et philosophorum dogmata usque ad fundamenta deiecit."

38 Vö. Theo KOBUSH, Die philosophische Bedeutung des Kirchenvaters Origenes, in Theologische Quartalschrift, Tübingen, 2. Heft. 1985.

39 Horn. in Num. XIII. 2. SC 29 1951. 263.

40 Euszebiosz HE VI 19,6.

41 H. CROZEL, Origène, 208.

42 Vö. Euszebiosz HE VI 19,8: „Mindig Platónnál élet együtt."; A. von. HARNACK így foglalja össze Órigenész tanulmányait. „He regulary

64