Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)

Bevezetés - I. Órigenész élete és személyisége - 2. A caesareai egyház szolgálatában

Megoszlik a kutatók véleménye arról is, hogy Gergely és test­vére mennyi időt töltöttek Órigenész mellett. Euszebiosznál öt,108 a Búcsúbeszédben pedig nyolc év szerepel.109 Hogy a különbséget kiegyenlítse, RYSSEL feltételezte,110 hogy az Egyháztörténetben szereplő öt (e), téves másolata a nyolcnak (r|), bár a két számot nem lehet összetéveszteni. KOETSCHAU úgy véli,111 hogy három évet Ger­gely jogi tanulmányokra szánt és utána ment Órigenészhez. NAU­TIN megállapítja, hogy Euszebiosz egyszerűen nem emlékezett a Búcsúbeszédben szereplő pontos számra, és nem gondolt arra, hogy a sajátját igazolni kellene. NAUTIN egyébként hét évet számít a tanulmányi időre.112 238-244 között Órigenész írói tevékenységet fejt ki és különböző utazá­sokat tesz (HE VI31-33). Órigenész tevékeny munkássága, - ahogy NAUTIN mondja - a caesareai nagy korszak („la grande époque de Césarée") idejére esik. Vezeti az iskolát és rendszeresen tart homíliákat. Az Ószövetségről szóló beszédsorozata befejezetlen. Talán Euszebiosz és Pamphilosz nem találta meg Órigenész valamennyi homíliáit? - kérdezi NAU­TIN.113 A Sámuel első könyvéhez írt két homíliából azonban kitűnik, hogy azt Órigenész nem Caesareában mondta el, mivel közben megszólítja a jelenlévő Alexander püspököt.114 NAUTIN szerint a helyi papság féltékenysége és a homíliák kritikus hangvétele miatt Órigenésznek távoznia kellett a caesareai egyházból. Alexander püspök azonban meghívta őt a jeruzsálemi egyházba. Amikor pré- dikálását befejezte, elkezdte a szentírási kommentárok megalko­tását. Ugyanebben az időben Órigenész két arábiai zsinaton is megjele­nik.116 Kevéssé valószínű - elemzi NAUTIN Euszebiosz szövegét117 - hogy Órigenészt Arábia püspökei hívták meg. Bizonyára Theok- tisztosz Caesarea és Alexander Jeruzsálem püspöke vitték őt ma­gukkal. Az első zsinaton Bérüllosz Bosztra püspökének ortodoxiáját vizsgálták, a másikon Órigenész Héraklidész püspökkel vitatkozott. J. SCHERER kimutatta, hogy időrendben első Bérüllosz zsinata és ezt követi Héraklidészé.118 NAUTIN - mint HARNACK - szintén 239-244 közé helyezi az eseményeket, de pontosítja, hogy a bosztrai zsinat eme időszak elején vagy közepén, a Héraklidész elleni zsinat pedig a végén volt.119 J. FISCHER ez utóbbit Philippus idejére teszi 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom