Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)
Lipthay Endre: A Mindszenty-per az osztrák sajtó tükrében
Lipthay Endre A moszkvai befolyás mellett a lapok hírszerzési lehetőségeiktől függően teret szenteltek a magyar kormány szándékainak bemutatására is. Ebben a már említett Weltpresse járt az élen. Az angol zóna lapja szerint az angol újságírók közül egyedül a Daüy Express munkatársát engedték be a perre.30 Peter Burchett Weltpressének átadott információi szerint a magyar kormány ezzel a letartóztatással akart a Vatikánra nyomást gyakorolni egy esetleg megkötendő konkordátum érdekében. Az Egyháznak el kellett volna ismernie a körtársaságot, a földreformot s az addigi törvényeket, cserébe vallásszabadságot és a vallás oktatásának szabadságát ígérték volna. Burchett szerint a kormány a fellebbezés után a Vatikánnal való tárgyalásoktól tenné függővé a végső ítélet kimondását, s így még a halálos ítéletet is kilátásba helyezték volna. Ezzel az értesüléssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a magyar kor - mány tényleg tett egy tárgyalási javaslatot a Vatikánnak, méghozzá közvetlenül az őrizetbevétel után.31A kormány úgymond „Mindszenty személyétől függetlenül” vetette fel az állam és az Egyház közötti kapcsolat rendezésének lehetőségét. A Vatikán akkor ezt a javaslatot érthető módon elutasította. A Die Presse és a Tageszeitung elítélő hangnemben kritizálja a magyar kormány következetlen politikai magatartását. A Die Presse egy másik üzenetváltásról is tudósít. A magyar kormány sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy miután Mindszenty bíboros nem követte a többi felekezet megegyezési szándékát, a magyar kormány bizonyos szigorú intézkedések meghozatalára kényszerült. A Die Presse idézi az Osservatore Romano leleplező írásait, miszerint „Mindszenty ellen köztörvényes bűntettekkel kapcsolatban hangzottak el vádak. Amennyiben követte volna a többi felekezet példáját, akkor nem is helyezték volna vád alá?”32 Ezek után nem csoda, ha a bécsi lapok ködösítéssel vádolják a magyar hatóságokat és sikertelennek tartják azokat a törekvéseket, amelyek a Mindszenty-pert „személyes ügy”-ként feltüntetve igyekeznek elterelni a figyelmet a magyar Egyház elleni támadásokról. Az ügy hátterének fejtegetése mellett találunk utalásokat a Magyar Püspöki Kar helyzetére is. Az 1948. december 28-án Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter és Czapik Gyula egri érsek által aláírt anyagi természetű megállapodásról minden lap tudósít, a Weltpresse még a megegyezés pontjait is közli. 52
