Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)
Lipthay Endre: A Mindszenty-per az osztrák sajtó tükrében
Mindszenty József emlékezete, Budapest 1995 Lipthay Endre A Mindszenty-per az osztrák sajtó tükrében (1948. december - 1949. január) A kelet-európai országok egyháztörténete a második világháború utáni, tragikus szakaszának egyik legjelentősebb eseménye a magyar katolikus Egyház főpásztorának, Mindszenty József hercegprímásnak az akkori magyar kormányzat által történő letartóztatása, elítélése volt. Most, amikor lehetőség nyílik a korszak egyháztörténetének, s ezen belül a magyar főpap életének hiteles vizsgálatára és a reális kép kialakítására, talán nem érdektelen egy pillantást vetni annak a nemzetközi visszhangnak és megítélésnek egy speciálisabb területére — konkrétan az osztrák sajtóra —, amely a Mindszenty-pert végigkísérte, s amiről Magyarország akkori és későbbi elszigetelt politikai helyzetében szintén nem volt szabad tudnia az ország közvéleményének. A bíboros elleni eljárás az egész vüág közvéleményét megrázta, megdöbbentette. Ausztráliától kezdve Afrika, Dél-Amerika, az USA és Európa országai emelték fel hangjukat hivatalos diplomáciai úton és a sajtón keresztül. A tütakozások legkülönbözőbb formáinak tömeges áradatáról beszélhetünk a spontán utcai felvonulástól az ügy ENSZ elé vitelének hivatalos kísérletéig. Felmerül a kérdés: Miről tudhatott, milyen képet alakíthatott ki a kritikus helyzetről a sajtó nyomán az olvasó Nyugat-Európában, nevezetesen a hozzánk legközelebb eső Ausztriában? Az érintett időszakban ( 1945-1955) a győztes hatalmak által négy megszállási övezetre osztott Ausztriában a háború utáni választások eredményeként az Osztrák Néppárt a második legerősebb politikai tényezővel, az Osztrák Szocialista Párttal aránylag biztonságosnak mondható koalícióban kormányzott. A belpolitikai helyzet arányosan tükröződött a korabeli sajtóviszonyokban is, azzal a különlegességgel, hogy az idegen hadseregek által megszállt 43