Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)
Adriányi Gábor: Mindszenty nagy egyházfő kortársai: Beran, Stepinac, Wyszynski és Slipyj bíborosok
Adriányi Gábor Körképünk utolsó személyisége Josyf Slipyj-Kobemyckyj- Dyc- kovskyj, az egyesült ukrán katolikus Egyház metropolitája. 1892-ben született az akkor még osztrák fennhatóság alatt álló Galíciában. Teológiai tanulmányait Lembergben, Innsbruckban és Rómában végezte. 1918-ban doktorált, 1923-ban Innsbruckban és 1925-ben Rómában egyetemi magántanári képesítést is szerzett. Pappá 1917-ben szentelték. Hazatérése után a lembergi szemináriumban dogmatikát tanított, de sokoldalú tudományos, írói és szervezői tevékenységet is folytatott. 1935-ben kanonok lett és több nyugat-európai utazása során kapcsolatot teremtett nemzetközi katolikus szervezetekkel. Hazája, Nyugat-Ukrajna, 1939-ben lengyel fennhatóság alól szovjet megszállás alá került. A már előrehaladott korban lévő legendás hírű lembergi görög katolikus érseknek, Andryj Szeptyckyjnek első dolga volt, hogy a várható kommunista egyházüldözéssel szemben papságát felvértezze. XH. Piusz hozzájárulásával tehát Slypyjt, mint kijelölt utódját 1939. december 22-én püspökké szentelte. Szeptyckyj 1944. november 1- jén meghalt és Slypyj átvette az érsekség vezetését. A sztálini politika az orosz orthodox egyház közreműködésével az egyesült Egyház megsemmisítésére tört. Ezért Slypyjt már 1945. áprüis 4-én valamennyi ukrán görög katolikus püspöktársával együtt letartóztatták. Őt magát 8 év kényszermunkára ítélték, de a nyolc év leteltével sem engedték szabadon, hanem még másik három tárgyalás során újabb és újabb börtön- büntetésre ítélték. Összesen 18 évet töltött szibériai és mordviniai kényszermunka-táborokban. Ellentétben a görög katolikus ukrán Egyház tíz püspökével, kerek 1 400 papjával és 800 szerzetesnővérével — mint Slypyj 1980-ban Königsteinben mondotta — a poklot túlélte. XXm. János pápa személyes közbenjárására Hruscsov 1963. december 23-án Rómába engedte. Itt még ugyanaz nap a Fő-Érsek kitüntetést kapta, VI. Pál pápa pedig 1965-ben a bíborosok közé sorolta. Slypyj Rómában újjászervezte a szabad vüágban működő ukrán egyesült Egyházat, öt kontinensen kánoni látogatásokat végzett, szinte évente zsinatot tartott, megreformálta a Studita-rendet, Rómában székesegyházat épített és tevékeny teológiai, irodalmi tevékenységet folytatott. írásait 8 kötetben adták ki. Ezek alapján többször is tiszteletbeli doktorrá avatták. 1973-ban egyházának patriarkális szervezetet adott. Ezt azonban a Szentszék nem ismerte el, csakúgy mint az 1975-ben felvett pátriárka címet sem, mivel a moszkvai orthodox egyház mindennemű közeledést vagy párbeszédet a Vatikánnal ettől tett függővé. Slypyj 1984. szeptember 7-én 92 éves 38
