Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)

Adriányi Gábor: Mindszenty nagy egyházfő kortársai: Beran, Stepinac, Wyszynski és Slipyj bíborosok

Adriányi Gábor hogy inkább a börtönbe menjen vissza, mint a szülői házba száműzetésre. Úgy látszik, ott rossz tapasztalatokat szerzett. XD. Piusz Stepinacot 1952. november 29-én bíborossá nevezte ki. Tito ezt igen rossz néven vette, és az Egyházon, illetve Stepinacon meg is bosszul­ta. Az új bíboros azonban már 1950 óta egy vérbetegségben szenvedett. Halála 1960. február 10-én következett be. Emlékét a kommunista propa­ganda és rágalom napjainkig bemocskolta, zágrábi sírján a székesegyház­ban azonban a kegyelet virágai el nem hervadnak. A hívek tudják és érzik ma is: jó pásztor volt, aki életét adta juhaiért. XXHI. János pápa, aki a vati­káni szertartással ellentétben maga mondta a rekviemet érte, beszédében mint valódi apostoli főpásztort és hitvallót méltatta. * Mindszenty harmadik nagy kortársa Stepan Wyszynski volt. Egy tanító fiaként 1901 -ben született. Az érettségi után Wloclawekben a papnevelőbe lépett, ahol 1924-ben pappá szentelték. Mint székesegyházi karkáplán a helyi katolikus lappal is foglalkozott. Püspöke felfigyelt tehetségére és a lublini katolikus egyetemre küldte, ahol jogot, államtudományt és közgaz­daságot tanult. 1929-ben kánonjogi doktorátust szerzett és még ebben az évben főpásztora tanulmányútra Nyugat-Európába küldte. Hazatérve is­mereteit mint a keresztény szociológia, etika és egyházjog tanára a wloslawi szemináriumban közvetítette növendékeinek. Egyúttal egy teológiai szak­lapot is szerkesztett. A német megszállás idején Lubfinban, majd Laskiban titokban folytatta papi tevékenységét, a háború végén mint teológiai tanár és kanonok tevékenyen résztvett a szeminárium és a püspökség újjászerve­zésében. A tehetséges és tetterős Wyszynskit XII. Piusz pápa 1946-ban lublini püspöknek nevezte ki. Itt is újjászervezte az egyházmegyét és a katolikus egyetemet. De már két év múlva nagyobb feladatot kellett magára vállalnia: 1948. november 12—én Piusz pápa a Gnesen-i és varsói érsekség élére, azaz Lengyelország prímásának helyére állította. Az új főpásztor így mutatko­zott be híveinek: „Nem vagyok sem politikus, sem diplomata. Nem vagyok sem aktivista, sem reformer. Lelki atyátok vagyok, lelketek püspöke és pásztora”. A lelkipásztori munka érdekében hajlandó volt Wyszynski kompro­misszumokra is. Fenntartva a legszükségesebbeket, köztük az Egyház belső 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom