Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)

Győrffy Andrea: A szentségek "érvényességének" kérdése Szent Ágoston és a donatisták keresztségi vitairataiban

vitába a keresztségre és egyházra vonatkozóan. Cyprianus pedig a ter- tullianuszi teológia fogalmi tárából örökölte az egyház és a keresztség létére vonatkozó kifejezéseket. Itt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy míg Tertullianus tudatosan használta a sztoikus filozófia terminológiáját teológiai fejtegetéseiben és azok alátámasztására — sőt a keresztségre és egyházra vonatkozóan éppen ez magyarázza felfogását —> addig Cyprianusnál a sztoikus fogalmak tudatos használatáról nem beszélhetünk. Mégis ezen a terminológián múlott, hogy valamit nem egyszerűen érvényesnek vagy érvénytelennek tartottak, hanem egyenesen létezőnek vagy nem létezőnek. Ami Tertullianus felfogását meghatározta az Isten, egyház és keresztség egyetlenségére vonatkozóan, annak alapjai a sztoikusok kategória-tanában3 találhatók, valamint a natura-val kapcsolatos felfogásukban. így a Tertullianusnál szereplő egyetlen mivolt, az egy-ség, a sztoikusoknál a natura. Ahogyan példáik szerint a „kő" és a „vas" két szubsztancia4 5, de mindkettő „kemény" és ez a természetük. Isten, Szentlélek, egyház, keresztség szubsztanciák, de a „természetük" az „egy". A létezést magát pedig szerintük a dolog lényege (hüpokeimenon) és a sajátság (poion) közötti kapcsolat határozza meg. A poion a hüpokeimenonnal összekapcsolódva olyan léthez jut, amely az ő saját, másik dologtól való különbözőségét okozza.6 így a

3 A sztoikusok kategóriatana elsősorban abban különbözik Arisztotelészétől, hogy míg ő azt vizsgálta, hogy egy létező milyen szempontból lehet az állítás tárgya, addig a sztoikusoknál ez nem az állítással áll összefüggésben, hanem a valóságos tárggyal. Vö. Sztoikus etikai antológia, Bp. 1983. p. 571.

4 A sztoikusoknál a szubsztratum.

5 Tertullianusnál elsősorban a substantia, status, proprium fogalmak használata és jelentése mutatja azokat a jellegzetességeket, melyekben leginkább rá lehet ismerni a sztoikus hüpokeimenon és poion közötti összefüggésre. Tertullianus terminológiájában a szubsztancia fogalmának többféle jelentése van. R. Braun több mint 300 helyet vizsgált meg Tertullianus műveiben, ahol a substantia vagy status kifejezések szerepelnek. Több hellyel kapcsolatban is utal a megfogalmazás sztoikus terminológiával összefüggő jellegzetességeire. (Deus Christianorum, Recherches sur le vocabulaire doctrinal de Tertullien; Paris, 1977. p. 176-207). A hüpokeimenon-poion összefüggésre vonatkozóan vö. Adv. Marc. 1,9,9; Ókeresztény írók 12,499; De fuga 4,1; Ókeresztény írók 12,368; De anima 4,1; CSEL 20,303.

6 Vö. Simplicius in Arist, categ. f. 55A; Stoicorum Veterum Fragmenta, Stuttgart, 1978, p.l28.

408