Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)

Boda László: A túlvilág rejtvénye és a dimenziók

Játék a dimenziókkal

Korunk embere számára tehát a dimenziók fogalmi kerete kínálja azt a megközelítési módot, amely alkalmazkodik a jelen világképéhez. Ez egyben egyszerűbb teológiai magyarázatot nyit akár a lélek halál utáni létformájára nézve, akár a csoda értelmezésére. Tér-időbeli világunkat négy dimenziósnak tekinthetjük, ha az időt mint„mozgó teret" vesz- szük figyelembe. A köztudatban inkább a háromdimenziós világ fogalma él (beleértve a dogmatikát is). Egészen logikus azonban az érzékelhető létforma ilyen dimenzionálása: vonal, sík, tér, mozgó tér. Gamow is így írja (i. m. 196.). Az időbeliséget legjellemzőbben a helyváltoztató mozgás képviseli. A négy dimenzióval persze nincs lezárva minden. A geometria ennél jóval több dimenzióval is számol. A filozófiai és teológiai problémát az „ötödik" dimenzió jelenti. Négy dimenziós tehát a látható, érzékelhető világ, ill. világegyetem. S mindez „benne van" a láthatatlanban, amely áthatja a láthatót. A túlvilágot tehát nem úgy kell felfognunk, hogy meghosszabbítjuk a világegyetem határait (melyek egyébként is tágulásban vannak). Inkább úgy kell megközelítenünk, hogy a sík benne van a térben (vö. a kocka oldallapja). A térből elérhető a síkbeli alakzat, de fordítva persze nem. Már évtizedekkel ezelőtt megértették ezt értelmesebb diákok is, amikor a dimenziókkal való legegyszerűbb játékot megismerték. A feladat az, hogyan lehet egy kör közepére írt pontot megérinteni a ceruzának hegyével, a körön kívülről indulva úgy, hogy a körvonalat ne érintsük. Síkból ez megoldhatatlan, de a tér felől nagyon egyszerű. Ez pontosan megfogalmazza, hogyan kell emberileg elgondolnunk a túlvilágot, csak éppen a tér-időbelit kell a síkdimenzió helyébe beiktatni és föl kell vennünk azt a legmagasabb dimenziót (vagy „immenzív" létformát), amit nem láthatunk, éppúgy, ahogyan a síkbeli lény (pl. árnyékfigura) eleve nem láthatja a térbelit, legfeljebb akkor, ha azt levetítik a síkba (mint a kockát a táblára).

Platón még bonyolultan fogalmazott híres barlanghasonlatában. A jelenkor embere viszont egyszerűen megérti a dimenziókkal való játékot. Könnyű neki, hiszen ezen alapszik a hologram is. Tér-idő dimenziós világunk azonban azért érdekes és bonyolult, mert sokminden van benne, ami egyszerűen el se fér a tér-idő dimenziójában. Ilyen például az igazság, mondjuk a 2X2=4 érvényessége. Ilyen a gondolat, ma322