Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Fila Béla: Teológus az Egyházban
hitigazságokra kell építeni. Az üdvösség individuális keresésével szembe kerül az egyházi, a közösségi szellem. Az evangélium szelleme megújította a teológiai gondolkodást. Ilyen lényeges kérdések kerültek a középpontba: Istent csak Jézus Krisztus által ismerhetjük meg; Jézus kegyelmi segítségét az egyházra bízta; a kegyelem kiáradása a szeretet által történik; a gondviselésre komolyan rá kell hagyatkozni; Isten országa ott mutatkozik meg, ahol az emberben több a hit, a remény és a szeretet; különbséget kell tenni a hitigazság és annak kifejezésmódja között, különbség van a Szentírásban a kinyilatkoztatott tartalom és az azt tükröző képszerű előadás között; lényegi egyöntetűséget kell keresni és nem az egyéni utakat; szélsőséges helyzetekben a középúton kell maradni; a Szentírás szövegének értelméről kell elsősorban elmélkedni; az egyház az üdvtörténetben él benne és annak kifejletét hordozza; az egyház nem külsőségekben él, hanem az evangélium szellemét kell követni. Ezek az alapvető teológiai gondolatok már a II. Vatikáni Zsinat szellemét is sugározzák, és a magyar teológiai gondolkodás is ezt az irányvonalat követte, és ezt képviselte elsősorban Gál Ferenc. AII. Vatikáni Zsinat után teljesen világos lett, hogy a hagyományos, latin nyelvű és önmagában lezárt, apologetikus beállítottságú teológiának lejárt az ideje. Az új szellemű teológia, az ún. kerügmatikus irányzat már a 30-as években elindult, amely úgy tárgyalja a hittitkokat, hogy segítséget adjon az igehirdetésnek. Gál Ferenc M. Schmaus teológiáját tanulmányozta és tette szemléletének alapjává. Prohászka Ottokár annak idején fölkeltette az érdeklődést a teológia iránt. Schütz Antal — Gál Ferenc elődje — abban volt nagy, hogy a skolasztikus dogmatikai tanítást európai szinten képviselte. Ugyanebben a szellemben művelte magas színvonalon közvetlen elődje Takács József is. Az új társadalmi rendszerben azonban új problémák jelentkeztek, a teológiát életközeibe kellett hozni, és ez volt Gál Ferenc legfontosabb célkitűzése, aki a katedrán a dogmatikát magyar nyelven adta elő és arra törekedett, hogy hallgatói értsék is, amit megtanulnak. írásaiban mindig is úgy fejezte ki a hittitkokat, hogy mindenki, az egyszerű ember is megértse, hogy miről van szó. A vizsgákon a leglényegesebb az volt, hogy érti-e a hallgató, amiről beszél. Egyik olvasója pedig így nyilatkozott könyveiről: ez az ember tud magyarul. Volt ugyan a magyar egyházban népszerűsítő teológiai irodalom, de ebből hiányzott a kellő nívó és 17
