Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Fila Béla: Teológus az Egyházban
Teológusok és a teológia Az egyház egységéről és a pluralisztikus teológiáról is tanúságot tesznek a különböző beállítottságú teológusok. Nem légüres térben dolgoznak a teológusok, hanem az egyház életében, amelyet mindig meghatároz a korszellem, a közösségi élet, a történelem folyása, a különböző zsinatok. Érthető tehát, ha a teológusok között is mutatkoznak különböző irányzatok. Maradandó jelentősége és értéke van a katolikus egyházban a skolasztikus teológiának, amely az arisztotelészi-szentta- mási filozófia elvei szerint dolgozta föl a kinyilatkoztatás adatait, a hit kérdéseit. Azonban, ha az egyház mai világban elfoglalt helyzetét és küldetését tisztázni akarja, akkor érthető módon a teológusok között is különböző felfogások mutatkoznak, hiszen a mai világ túlságosan is bonyolult. Főként két szélsőség jelentkezik a mostani reformzsinat nyomán: a múlt értékeit féltő konzervatív irányzat és a gyorsabban haladni akarók progresszív csoportja. Gál Ferenc véleménye szerint úgy néz ki ma a helyzet, mintha a teológusok korát élnénk. Aránylag nagy szabadságot és nyilvánosságot élveznek ma a teológusok, aminek még külön is kedveznek a mai kommunikációs eszközök. Nem is olyan könnyű megvonni a határt a konzervatív és a progresszív irányzat között. AII. Vatikáni Zsinat óta minden teológusnak tudomásul kell vennie a jelen követelményeit, a teológia problémakörének kiszélesítését, a reformokat, amelyekkel az egyház eljegyezte magát. Könnyen meg lehet ítélni a két szélsőséget. A megmerevedett konzervatív irányzatnak nincs igazán gyökere. Aki pedig túlságosan kitör a „sensus catholicus"-nak nevezett keretből, azt szintén megbélyegzés éri. Gál Ferenc értelmezésében az igazi teológia a két szélsőség között van. Akkor igazán jelentős a teológusok munkája, ha elismerik az egyház lényeges elemeit, akik tényleg hívő módon elfogadják a kinyilatkoztatott tanítást és komolyan veszik az állandó változást és fejlődést. Elméleti vitáknál fontosabbak az egyházi élet gyakorlati kérdései. Érthető módon egyre inkább előtérbe kerül az elméleti tanítás vonalán a hermeneutika, amelynek segítségével meg lehet állapítani a szentírási helyeknek és az egyházi meghatározásoknak pontos értelmét. A hermeneutikus eljárásnál kiderül az emberi megfogalmazások célkitű12
