Domonkos György (ford.): A családok lelki gondozása - Studia Theologica Budapestinensia 11. (1994)
III. A jegyesség: kegyelmi időszak
sáriak legmegfelelőbb mód a hit útja. Ezt a formát nem csak előnyben kell részesíteni, hanem mindinkább a házassági előkészítés módjának „normájává" kell tenni, vagyis olyan kézzelfogható célkitűzéssé, amelyet ha fokozatosan is, de minden olyan jegyespár megvalósíthat, aki a házasság szentségét kéri. Ezen belül e hitbeli út módszere és tartalma kell, hogy ihlessen minden „jegyesoktatást" vagy „lelkipásztori beszélgetést". A nevelés útjainak sajátos jellemzői szerint személyes, ugyanakkor közösségi folyamatról van szó, amely fokozatosan és folyamatosan valósul meg, és amelynek során szeretettel és türelemmel megállapítható, ki hol tart ezen az úton, és milyen lépések megtétele vár rá, hogy közelebb kerülhessen a kitűzött célhoz. A hit útja változatos kezdeményezéseket és javaslatokat kíván Pontosan azért, mivel sajátos nevelési útról van szó, a felkészítésnek ebben a szakaszában is változatos kezdeményezésekre van szükség, amelyeknek segítségével a különböző jegyespárokat helyzetüknek és igényeiknek legmegfelelőbb módon lehet segíteni. Minden jegyespárnak ugyanis a házasságra való jelentkezéskor már van sajátos lelki arculata, saját története, a keresztség után a hitben megtett hosszabb vagy rövidebb útja. Bizonyos párok úgy jelentkeznek a házasság szentségének felvételére, hogy még a kereszténységbe való bevezetést sem fejezték be a bérmálkozás szentségével. Az egyes személyek iránti tisztelet megkívánja mindezek figyelembevételét és az evangelizáció dinamizmusa is azt sugallja, hogy sokféle javaslattal álljunk elő, annak tudatában, amit a Zsidókhoz írt levél szerzője így fogalmaz meg: van akinek tejre van szüksége, van, akinek szilárd ételre (1. Zsid 5,12). E hitbeli út közegét az egészében felelős Egyház adja Végül, éppen célkitűzéséből kifolyólag, ez a felkészítés „kizárólag egy keresztény közösség konkrét közegében valósulhat meg, amely a hitet megvallja, ünnepli a liturgiában és életében kifejezésre juttatja." Ez kihívást jelent a teljes keresztény közösség felé, minden szintjén és minden megnyilvánulási formájában: a papoktól a világiakig, a házaspároktól magukig a jegyesekig. 46