Domonkos György (ford.): A családok lelki gondozása - Studia Theologica Budapestinensia 11. (1994)
III. A jegyesség: kegyelmi időszak
III. A jegyesség: kegyelmi időszak Napjaink változásai A jegyesség értelmezésének és megélésének új módja A jegyesség értelmezése terén napjainkban elterjedt változások sokrétűek és igen jelentősek. Olyan változásokról van szó, amelyek mind az értékelésre, mind a viselkedésmódra hatással vannak. Nem sokkal ezelőttig ugyanis létezett a hivatalos eljegyzés és a jegyes- ségi időszak, amely a házasság felé vezető úton történt, határozott elindulást jellemezte. A jegyesek között ez komoly és kölcsönös, bár még nem végleges erkölcsi és társadalmi kötelezettség-vállalással párosult. Szerepet vállaltak benne a családok, a barátok és a közösségek a hagyomány által közvetített gesztusokkal meg szavakkal. Manapság mindebből sokminden már a múlté, és a „jegyesség" kifejezés is szokatlannak tűnik. A párkapcsolatnak többnyire nem a házasság a célja, és a „fiú" és „leány" közötti szerelmet, még ha célja esetleg házasság is, az emberek magánügyként kezelik, amely csak a két érdekeltre tartozik. A jegyesség időszakát sokszor pontosabb jelentés nélküli átmenetnek tekintik, ami legfeljebb arra jó, hogy előkészítsék mindazt, ami a házasságban hasznos. Mind több az olyan pár, akik a házasság megünnepléséhez csak jó pár esztendővel szerelmük kezdete után jutnak el. Pozitív jelenségek, értékválság, a dolgok jelentésének keresése Mindazonáltal vannak pozitív jelenségek, úgymint a nagyobb választási szabadság, bizonyos függetlenség a családtól, valamint a férfi és a nő közötti igazságosabb egyenlőség. Ugyanakkor szembe kell néznünk olyan változásokkal, amelyeknek az eredetét a következő jelenségekben kell keresnünk: a házasság és a család válsága, a nemiség jelentőségének lealacsonyítása, a szabadság téves felfogása, a végleges döntésektől való félelem, a lét magánügyként kezelése, a lakáshiány és a munkahelykeresés nehézsége, illetve a család támogatottságának elégtelensége vagy teljes hiánya. 37