Domonkos György (ford.): A családok lelki gondozása - Studia Theologica Budapestinensia 11. (1994)

I. A házasság és a család evangéliuma

A keresztények közötti házasság szentség

A keresztények közötti házasság ezen túlmenő értelemmel bír, eredeti és újszerű valóságot jelent. Mióta ugyanis az idők teljességében Isten Igéje emberi alakot öltött magára és a keresztáldozatban önmagát adta Egyházának és az egész emberiségnek, a megkereszteltek házassága „a Krisztus vérével megpecsételt új és örök Szövetség jelévé válik. A Szentlélek pedig, akit az Úr kiáraszt, új szívet ajándékoz és alkalmassá teszi a férfit és a nőt arra, hogy úgy szeressék egymást, ahogyan Krisztus szeretett minket. A házastársi szerelem eljut arra a teljességre, amelyre természete szerint rendeltetett, tudniillik a házastársi szere- tetre, amely különleges és sajátos módja annak a krisztusi szeretetnek, amellyel Ő adja magát a kereszten, s amelyben a házastársak arra hívatnak, hogy ebből a szeretetből éljenek." (1. Familiaris consortio, n.l3.)

A keresztények közötti házasságot Krisztus Urunk így a szentség rangjára emeli. „Azóta minden megváltozott. Ha két keresztény házasságra akar lépni; Szent Pál figyelmezteti őket: „Már nem egymáshoz tartoztok" (lKor 6,19). Krisztus tagjai mindketten „az Úrban", és egységük és „az Úrban" jön létre, csakúgy, mint az Egyházé, és éppen ezért „nagy titok ez" (Ef 5,32), olyan jel, amely nemcsak szimbolizálja Krisztus és az Egyház egységének titkát, hanem tartalmazza és kisugározza azt a Szentlélek kegyelme révén, amely éltető erejét adja." (VI. Pál beszéde az Equipes Notre Dame-hoz, 1970. május 4., n.8.)

A házasság, mint kegyelem és hivatás

A házasság, amely egy férfi és egy nő jogszerűen kinyilvánított házastársi szeretetével azonosítható, ugyanakkor sokkal mélyebbről, Isten titkából táplálkozik, abból a szövetségből, kiválasztottságból és elren- deltségből, amelyet az Atya öröktől fogva tanúsított irántunk Krisztusban (1. Ef 1,3-5). A házasság úgy tűnik föl előttünk, mint „kegyelem" és „hivatás", amely körülírja és továbbfejleszti a keresztség szentségében kapott ajándékot és feladatot. A házasság eredeténél, még a házastársak szükséges szerető akarata előtt áll az a feladat, hogy Jézus Krisztus képmásai legyünk, és ezt a házastársakra jellemző ajándékok és karizma szerint valósítsuk meg (1. Familiaris consortio, n.l3.). A férfi és nő közötti házastársi szeretet abból fakadhat és azáltal erősödhet meg, hogy a keresztrefeszített Jézus szeretetében megtalálja végső forrását, az őt alakító erőt, folytonos táplálékát. így tehát minden házasság a ke16