Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól

Szent István király jeruzsálemi alapítványairól 35. Imre herceg legendáját az AA.SS. nov. 5.—Árpádkori Le­gendák és Intelmek, szerk. Érszegi Géza, Budapest, 1983, 62-68.—Szentekés Hősök (szerk. Szekfű Gyula), Teller Fri­gyes: Szűz Szent Imre herceg, Budapest, é.n. 129-154. — A trónviszályokról Képes Krónika, Európa Kiadó, 88-92, c. 69. 36. Gaston Paris: La Chanson du Pélérinage de Charlemagne, in Romania, IX. évf. 1880. 37. Györffy: István király emlékezete, 47. — A szentistváni legendák keletkezésének dátumai: Nagy Legenda 1077, Kis Legenda 1100, Hartvik püspök Legendája 1111, Kézai Si­mon krónikája a XIII. századból, a Képes Krónika a XIV. századból származik. 38. Rodulphus Glaber (+1044) clunyi szerzetes volt és feljegy­zéseit Historiarum sui temporis libri quinque címen kiadta Migne, P.L. vol. 142. Szent Istvánról a harmadik könyv első, a jeruzsálemi eseményekről a hetedik fejezete szól. A jubi­leumi zarándoklatokról a negyedik könyv hetedik fejezeté­ben olvashatunk. — V.ö. AA.SS. szept. 2.532 és kk. — Kor- társ szerzők, akik a témáról írtak még: Adhemar de Chaban- nais: Historiarum Libri Tres. Migne, P.L. 141 és Ordericus Vitalis: Historiae Ecclesiasticae Libri XIII. Migne, P.L. t.188. 39. Szent Odilo, Cluny apátja (+1048) több levelet váltott Szent Istvánnal, ezekből egyet teljes terjedelmében, egyet pedig töredékében ismerünk id. Györffy: István király 298- 299.—Jardét: Saint Odilon abbé de Cluny, sa vie, son temps et ses oeuvres, Lyon 1898. — Vies des Saints, ed. par Les Bénédictins de Paris, 1935,1.17-20. 40. Berno szerzetes Fleury és Prünn kolostoraiban, majd apát Reichenauban (+1048). — V.ö. Burgener: Helvetia Sancta, 1862, II. 388-389. — Histoire Litt, de la France, 1746, VII. 375-388. 41. Az Itinerarium idézett szövegei. G. Eccardius: Corpus his­toriarum mediiaevi, Lipsiae, 1723, H. 1345-1348. — Ma­gyarul röviden: Györffy: Az árpád-kori Magyarország tőr­ől

Next

/
Oldalképek
Tartalom