Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól

Bozsóky Pál Gero

cis, orationes, Migne, P.G. t. 97. col. 1024-1037.—Sulpicius Severus: Hist. lib. H. 3-4. — Eusebius: Vita Constantini, IU.

26-27.

9. A bazilika felszentelése 335-ben történt, de közben, 328- ban, Szent Ilona császárnő már meghalt. Vö. Alphonse Cou- ret: La Palestina sous les empereurs grecs, Grenoble, 1869. (A Sorbonne-on bemutatott doktori értekezés bővített kiadása). 21-22.

10. A bazilikán belül a Szent Sír feletti kápolna kerek alakja azzal magyarázható, hogy Konstantin mérnökei és építészei előtt kezdettől fogva a rómaiaknál szokásos síremlék-mauzóleum példája lebegett. Századokon át sikerült is megőriznie ezt a sajátosságát, egészen a múlt századok hagyománytörő vállalkozásaiig. — Eusebius: Vita Constantini Hl. 25. és kk.

11. A. Couret: La Palestine, 160-169. — A zsinatokról részletesebben Dániel Rops: L’Église des Apôtres et des Barbares, Paris, 1956. és A. Riche - V. Martin: Histoire de l’Église, vol. Illés IV.

12. Victor Guérin: Jérusalem, é.n. 132-133. — Bamabé Meistermann: Guide de la Terre Sainte, Paris, 3e ed. 1936.115- 118.

13. A. Couret: La Palestine, 18. — Régebbi források pontosításai: A Szent Sabbas kolostor Antiochus nevű szerzetesének levele Eutuchiusz apáthoz, Migne, P.G. t. 89. col. 1427. és Eutuchiusz krónikája, Migne P.G. t. 3. col. 1083. — Ösze- foglalva Vincent - Abel, La Nouvelle Jérusalem, 839.

14. Léopold Dressaire: Jérusalem à travers les ages, Archéologie, sanctuaires, histoire, Paris, 1931,100-103. — B. Meistermann: Guide, 117. — A. Couret: La Palestine, 239-353. — Néhány pontosításra Metaphrastes: Alamizsnás Szent János élete, Migne, P.G. 1.114, cap. I. — Incerti: De persica captivitate, Migne, P.G. t. 86, col. 3235. — Zakariás pátriárka levelei, Migne, P.G. t. 86, — Vita s. Antonini Persiae, Migne, P.G. t. 94, col. 774. és kk.

58