Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól

Szent István király jeruzsálemi alapítványairól

1229-ben II. Frigyes császár diplomáciai tárgyalásai révén vissza - szerezte ugyan rövid időre Jeruzsálemet, de ez több zavart, mint örömet jelentett a helybeli keresztényeknek. A császár magaviseleté és politikája ellen nyilt tüntetések voltak itt is, ott is. Megunván a sok szemrehányást, a császár sértődötten Akkonba ment, és visszaindult Európába. A fegyvernyugvás leteltével 1239-ben a keresztények nagy része újra elhagyta Jeruzsálemet, ahol a törökök nagy katonai erődítési munkákba kezdtek. (98)^4 jeruzsálemi szentélyek, intézmények újra elvesztek a latinok számára.

1244-ben a razziázó karizmiak foglalták el Jeruzsálemet, és az itt talált keresztények nagy részét legyükolták. A fogságba esetteket, még a gyerekeket és asszonyokat is rabszolgapiacra vitték. A szentélyeket felgyújtották, köztük a Szent Sír Bazilikát is. (99) Dolguk végeztével az egyiptomi szultán seregének létszámát gyarapították. 1260-ig a szent város az egyiptomi szultán fennhatósága alá tartozott. Ekkor a mamelukok vették át a hatalmat. A keresztények újra visszatérhettek a város falai közé, de súlyos adókat kellett fizetniük.

Évszázadokig nem lehetett szó újabb építkezésekről, de a Szent Sír Bazilikát az egymást követő restaurálások (1310, 1400, 1719, 1808) megóvták az összeomlástól. A keresztények csak súlyos taxák és adók ellenében telepedhettek le. Hasonló adókkal terhelték a szent városig jutó zarándokokat.

A kővetkező századokban több magyar zarándok is vállalkozik a veszélyektől sem mentes útra, de magyarok letelepedéséről, szentélyükről, kolostorukról, vagy zarándokházukról nem tudnak a krónikák. (100)

1857-ig kellett várni, amikor újra lett Jeruzsálemben a magyarok számára fenntartott hely az új Magyar-Osztrák hospiciumban. (101) Szentföldi útja során, 1869-ben, I. Ferenc József több alapítványt is tett, helyesebben gazdag adományokat osztott szét, ezeket azonban nem lehet a szentistváni alapítványok utódainak tekinteni, mégha híven tükrözik is a magyar nép ragaszkodását és tiszteletét a Krisztus szenvedéstörténetével megszentelt helyek iránt. (102)

A két világháború közt két fontosabb adományról kell megemlékeznünk. A Sión hegyén épült Dormitio, vagyis a Boldogságos Szűz elszenderedésének emlékére emelt bencés bazilika altemplomában van egy igen díszes magyar kápolna a magyar szentek emlékét idéz55