Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól

Bozsóky Pál Gero

galomhoz tartozott. (61) A megbeszélések alapokmányául a szultán egy 1023-ban kiállított firmája szerepel, amely ma is megtalálható a szentföldi ferences őrség (Custodia) jeruzsálemi oklevéltárában. (62) Ebben az okiratban rögzítette le először a megszálló hatóság a jeruzsálemi keresztény szerzetesek működési szabadságát, letelepedésének feltételeit és korlátáit.

A szultán és a bizánci császár közti 1030-as és 1033-as megállapodás lehetővé tette a keresztényeknek szentélyeik birtokbavételét és kijavítását. A megegyezés azonban csak restaurálásról tud, és nem újak építéséről. Ez igen fontos pontosítás.

A császár politikai tekintélye mögött Szent István is hozzájárulhatott a szentélyek és egyházi intézmények restaurálásához, de újak építésére már csak azért sem gondolhatott, mert erről a megegyezés nem tudott. Szent István udvarának pedig sem állandó, sem időleges megbízottja a szultán udvarában nem volt, hogy erről érdemben tárgyalhatott volna. A szultán engedélye nélkül pedig nem lehett építeni.

Folytassuk tovább a pontosításokat:

— A jeruzsálemi pátriárka a konstantinápolyi császár védelme alatt állt (protectoratus), bár a szultán politikai joghatóságának megsértése nélkül. Ő a szentföldi keresztények mindenki által elismert feje egészen az 1054-es szakításig. Öt kihagyni az adományokból, mint írtuk, semmiképpen nem lehetett, de nem is lett volna tanácsos. Jóindulatára mindig szükség volt.

— A Szent Sír Bazilika, amit a görögök előszeretettel neveznek Anastasis-nak, a Feltámadás Templomának, szintén a császár protektorátusa alatt volt. Ő kötött megegyezést kijavítása érdekében a szultánnal, ő előlegezte a szükséges pénzt, ő küldte a restauráláshoz szükséges mérnököket és szakembereket, ácsokat, kőműveseket, kőfaragókat, tetőfedőket, lakatosokat, asztalosokat, üveggyártókat, stb. (63) Ezek szerint tehát a kereszténység első szentélyeinek restaurálása teljesen bizánci, és csak bizánci irányítás alatt volt. Szent István is csak Bizánc baráti magatartása következtében lehetett kapcsolatban a jeruzsálemi zarándokokkal. Aranyban és ezüstben mért segítségét, adományait, sőt alapítványait (földek vételét) azonban éppen a baráti kapcsolat révén tudta eljuttatni Jeruzsálembe.

44