Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól

Bozsóky Pál Gero

Szent István magyar király jeruzsálemi zarándoklatának legendája

Szent István Jeruzsálemmel kapcsolatos tevékenységének első hazai forrásai a Nagyobb és Kisebb Legenda, valamint Hartvik püspök legendája. De szólni fogunk a Képes Krónikáról is. Mind a négy forrásban megtaláljuk a jeruzsálemi alapítványról szóló tudósítást, de a magyar király egy esetleges jeruzsálemi útjáról nem tudnak. A külföldi zarándoklatok témáját csak későbbi krónikások, történetírók, egyházi írók és szónokok vetették fel, így Ransanus, Mátyás király egyik udvari történésze, Laskai Osvát és Temesvári Pelbárt ferences írók és hitszónokok, valamint Ramolla ravennai követ.

Petrus Ransanus (27) így ír, A magyarok történetének rövid foglalata” című művében: „...(István) harminchárom éves korában ment Rómába, hogy felkeresse Szent Péter és Pál apostolok, meg a többi keresztény mártírnak szent ereklyéit, és hogy megmutassa tiszteletét és alázatosságát a pápának, amellyel illően viseltetett iránta.” Ransanus ezek szerint 1010-1015 tájára teszi e zarándoklat idejét.

Ransanus itt említett állítása valószínűleg az általa is ismert Képes Krónika és Thuróczy Krónikája szövegének egyéni értelmezésén alapult. A Képes Krónika ezt írja 67. fejezetében: ,A szent király ezután fiával, Szent Imrével és a királynéval együtt az Óbudának nevezett városba érkezett. És midőn nem talált itt egyetlen Krisztusnak szentelt művet sem, melyben a mindenség Alkotóját dicsérhetnék, a szent király nyomban egy nagy monostort kezdett építeni a város közepén Péter és Pál tiszteletére, annak a már említett keánnak, a bolgárok és szlávok vezérének kincseiből, akit megölt. Sok bű-tokkal tette ezt gazdaggá és a római egyházéhoz hasonló kiváltsággal ruházta fel, a római curia emlékére és tiszteletére, melyet személyesen is meglátogatott. ” (28) Kálti Márk szövege nehezen, de érthető úgy, mintha Szent István elzarándokolt volna Rómába. Jeruzsálemről viszont szó sincs.

Thuróczy János az eseményt a következőképpen adja elő: „Óbudán ... a város közepén, azonnal egy nagy kolostort kezdett építeni Péter és Pál apostol tiszteletére; számos birtokkal gazdagította azt, és a római egyházéhoz hasonló kiváltságokkal támogatta a római kúria iránti tiszteletből és annak emlékére, hogy személyesen ellátogatott oda. ” Thuróczynak a Káltinál tömörebb fogalmazása viszont már ar30